Blogolj!

A nagybetűs zseni: Kállai Ferenc, a színészlegenda

Sokszor evidensnek vesszük, hogy kiváló művészemberek élnek köztünk, akik mindent megtesznek a szórakoztatásunkért, vagy épp azért, hogy a lelkünkre hassanak. Évtizedekig az is evidencia volt, hogy időről-időre felbukkan Kállai Ferenc és lenyűgöző tehetségével megajándékoz minket. Ezért hihetetlen arra rádöbbenni, hogy a színészóriás már 10 éve nincs közöttünk. Ám ez korántsem jelenti azt, öröksége ne élne tovább a mai napig. Kállai Ferenc a napokban lett volna 95 éves. Most rá emlékezünk. 

Egyetlen versszak és egy másik név

Nem akarom ismételni magam, de Kállai Ferenc tehetsége megkérdőjelezhetetlen. Mi sem bizonyítaná jobban ezt, mint az, hogy amikor 1944-ben felvételizett a színművészeti akadémiára Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versével, csak az első versszakig jutott. Makay Margit és Kiss Ferenc ugyanis már akkor és ott látták, hogy Kállaiban van valami, ami miatt fel kell venni őt. A fiatal színészpalánta akkoriban viszont még nem Kállaiként mutatkozott be, hanem a kicsit karcosabb hangzású Krampner Ferencként. Kiss Ferenc egyből kezébe is vette az irányítást, ami nem is állt távol tőle, ugyanis, komoly politikai súllyal rendelkezett (1938-től 1944-ig a Színművészeti és Filmművészeti Kamara elnöke volt, Szálasi Ferenc megbízásából pedig 1944. október 15-től a Nemzeti Színház igazgatójának nevezték ki), így ellentmondást nem tűrve tanácsolta a fiatalembernek, változtasson nevet.

Ilyen névvel nem lehet cicáznod, mint a Krampner. S ha már változtatnod kell, legyél mindjárt Kállai!

- utalt Kállay Miklós aktuális miniszterelnökre.

Fiatalon

Egy évvel később már Both Béla, a Szabad Színház igazgatója is felfigyelt rá, ám mielőtt lecsapott volna a fiatal színészre, Kállai fellépett a Magyar Színházban és a Madáchban is, de első komolyabb szerepét a Belvárosi Színházban játszotta el. Bárdos Artúr rendezésében később Rómeóként hatalmas sikert aratott, a teátrumban töltött éveit a rendező pedig ezekkel a szavakkal foglalta össze:

A siker kötelez. De már nagyon sok kezdeti siker vált végzetessé, ha nem követte komoly, állandó és szakadatlan munka és odaadó alázat a művészettel szemben. Most pedig teljes felelősségtudattal kijelentem, Rómeód felülmúlja várakozásomat. Kitűnő. Csak előre, édes fiam. Bárdos Artúr.

A művészi nagyság térhódítása

Csupán négy év telt azóta a bizonyos versszak óta, de Kállai máris a Nemzeti Színházban találta magát, ráadásul nem kisebb név, mint Major Tamás jóvoltából.

Major különös módon nevelte a színészt, elvette, majd visszaadta a kiosztott szerepet. Mindezek ellenére a legendás társulat első vonalába emelte. Ezt meg is hálálta, több mint fél évszázadon át tartozott a nemzet első színházának társulatához, 1989-től örökös tagként. 2000-től a Magyar Színház művésze lett. Élete során 170-nél figura bőrébe bújt bele, közel 100 filmben játszott. Utolsó színházi bemutatója 2005. december 11-én volt, Schwajda György Rejtő Jenő-adaptációjában, A néma revolverek városában Cödlingert alakította.

Ezerféle szerep és a Pelikán

De természetesen nemcsak a színpad, hanem a kamera is éltette. Első filmjét 1943-ban forgatta Fehér vonat címmel, majd játszott a 2x2 néha 5, A császár parancsára, a Katonazene, az Iszony, az Egy őrült éjszaka, a Déryné, hol van?, az Ezek a fiatalok, A hamis Izabella, a Mi lesz veled Eszterke?, a Szeressük egymást gyerekek, A legényanya, A három testőr Afrikában, a 6:3, avagy, játszd újra Tutti, A miniszter félrelép, az Ámbár tanár úr, a Werckmeister harmóniák és az Üvegtigris című filmekben. Utoljára Sándor Pállal forgatta a Noé bárkája című filmet 2005-ben.

A Noé bárkája című filmben Garas Dezsővel

Ez a felsorolás csak töredéke annak a számtalan játékfilmnek, amiben dolgozott. A hosszú listából is lehet látni, hogy rendkívül sokoldalú színész volt, aki az amorózótól kezdve az esetlen szerepét is magára tudta ölteni.

De hiába a rengeteg film, ha Kállairól van szó, akkor megkerülhetetlen Pelikán József alakja Bacsó Péter A tanú című klasszikusából. A tipikus kisember, a szerencsétlen, megvezetett csinovnyik, aki egy egész század jelképévé vált. Tökéletes film, tökéletes szereposztás. Nagysága pedig már ebből is jól látható. Hiszen ki tudná ugyanolyan hévvel és hitelességgel eljátszani Shakespeare Rómeóját és Bacsó Pelikánját? Csakis a Kállai.

Művészi alkatát talán Bálint András foglalta össze a legpontosabban:

Nagyon kedves, édes ember volt, akinek színészként a férfias szerepek, a parasztember, Shakespeare, a Heltai-vígjáték egyaránt jól állt

Félévszázados színészi karrierje mellett rádiójátékokban és kabaréban is vállalt szerepet, hangját több lemez őrzi. Szerette a fiatalokat, felkarolta a tehetségeket. 1977 és 1990 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. valamint vállalt közéleti szerepet országgyűlési képviselőként, a Színházművészeti Szövetség elnökeként.

Öröksége

Pályafutása nemcsak sikereket hozott neki, hanem számos díjjal is kitüntették: a Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, Prima Primissima díjas, érdemes és kiváló művész volt, Budapest díszpolgára, megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje és A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéseket, és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává is megválasztotta a közönség.

2006-ban vehette át a Prima Primissima-díjat

A végrendelete alapján, valamint felesége segítségével létrehozott Kállai Ferenc-életműdíjat 2011. március 27-én a Színházi Világnapon adták át első alkalommal, azóta pedig minden évben megkapja a Pesti Magyar Színház vagy a régi Nemzeti Színház egy-egy színésze, illetve a nézők által nem látható, az előadások létrejöttében tevékenykedő „háttér”dolgozója.

Utolsó éveiben cukorbetegsége és vérnyomásproblémái miatt már otthoni ápolásra szorult. Egész életét végig kísérte a színészmesterség, nem tudott és nem is akart kibújni ez alól. Még az egyik utolsó nyilatkozatában is zárómondatként Ady Endre Imádság háború után című művéből idézett:

Uram, nézz végig rajtam, Uram, láss meg te is engemet. Mindennek vége. Vége.  

Sok mindent evidensnek veszünk életünk során. Viszont amikor ilyen színészóriások, ekkora tehetségek mennek el, mint Kállai Ferenc, akkor jövünk rá, hogy semmi sem magtól értetődő. És már ennek is 10 éve.

Egyszer a színházról és a zsenialitásról ezt nyilatkozta:

A színház kollektív művészet. A zseni pedig, ha van ilyen, magának való, ordas, archaikus alkat. Ezért nem biztos, hogy a zseni színházban teljesítményekre is képes.

Kivéve persze a Kállait. Ő az a zseni volt, aki színpadon, képernyőn, nagyvásznon, rádióban és a pulpituson is megállta a helyét. A nagybetűs zseni, legyen akár magának való, vagy épp archaikus alkat.

(borító, képek: MTI)

Címkék: Kállai Ferenc
https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/101178/pics/lead_800x600.jpg
Kállai Ferenc
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?