Blogolj!

Nemzeti hős, vagy pénzéhes futballista? - Dzsudzsák Balázs a magyar futball "tékozló fiúja"

Dorogi László

Dzsudzsák Balázs megítélése hullámvasút szerűen változott az elmúlt bő egy évtizedben. Volt ő a debreceni futball legnagyobb tehetsége, Eindhoven ünnepelt csillaga, majd pénzéhes piperkőc, zöldhasúakat kergető pojáca, sőt, egyesek szerint látens arab sejk is. A magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitányaként - holtversenyben Király Gáborral - válogatottsági rekordot tart, elévülhetetlen érdemeket szerzett a nemzeti csapat 2016-os Európa-bajnoki menetelésében, de ott volt a gyepen az "andorrai világégés" estéjén is. Nevelő egyesülete, a Debreceni VSC a héten jelentette be, a "tékozló fiú" tizenkét év után hazatér, hogy ismét az élvonalba segítse szeretett klubját.

Fotó: dvsc.hu

Aki egyszer is megfordul Nyírlugoson, annak gyorsan világossá válik: a nyírségi város - bármennyire is takaros vidéki település - nem éppen a világ közepe. Így hát, nem is könnyű kitörni innen, ehhez különleges képességekre, kitartásra és tehetségre van szükség. Mindez megadatott a Dzsudzsák család Balázs névre keresztelt fiának, akinek édesapja maga is labdarúgó volt, s aki, miután a fiú tehetsége kikristályosodott, mindent megtett annak érdekében, hogy a lehető legjobb körülmények között fejlődhessen a csemete. A Debreceni VSC a kétezres évek elején került fel igazán a magyar labdarúgás nagybetűs térképére, így a földrajzi közelség miatt kézenfekvő volt, hogy a labdarúgó-palántának is a Loki futball-iskolájában kell pallérozódnia, a szakemberek számára pedig gyorsan világossá vált, hogy ez a srác még sokra viheti.

Tizenhét évesen már a DVSC tartalék csapatában futballozott, bekerült a korosztályos válogatottba, s még nem töltötte be a tizenkilencedik életévét, amikor egy MTK ellen megnyert élvonalbeli mérkőzésen bemutatkozott debreceni színekben az NB I-ben is. A siker - legalábbis csapatszinten - igen sebesen - maradjunk stílszerűek - robogott, tagja volt a Loki történetének első bajnoki címet szerző csapatának, majd három további bajnoki aranyéremből vette ki részét, mielőtt nemzetközi vizekre evezett volna.

A nagy múltú - és akkoriban rendszeresen Bajnokok Ligája főtábláján szereplő, sőt, egyszer elődöntőig is menetelő - PSV Eindhoven 2007 őszén öt évre szóló szerződést kötött az akkor már a válogatottban is bemutatkozó Dzsudzsákkal, aki pályafutása legszebb éveit kezdte meg Hollandiában - még a méltán népszerű FIFA videojáték borítójára is felkerült a képe! Amszterdamban talán a mai napig rémálmok gyötrik az Ajax-szurkolókat, amikor fülükbe cseng az eindhoveni tábor "Balazs Dzsudzsak" rigmusa, no meg megjelennek lelki szemeik előtt azok a káprázatos cselek, azok sistergős bombák, amelyeket a magyar virtuóz húzott meg.

Barcelona, Real Madrid, Liverpool - sorra röpködtek a patinás klubok nevei a sajtóban, amelyek a zuhanyhíradó szerint érdeklődhettek akkoriban Dzsudzsák iránt, aki viszont... Elment pénzt keresni az akkor a semmiből hirtelen meggazdagodó, BL-esélyes csodacsapatnak kikiáltott dagesztáni Anzsi Mahacskalához. Ekkor vált először igazán a tízmillió szövetségi kapitány szemében a magyar futball árulójává, érdek labdarúgóvá és szívtelen zsoldossá, bár ha a szívünkre tesszük a kezünket, feltehetjük a kérdést saját magunknak is: ki ne szeretné a tehetségét a lehető legtöbb pénzre váltani?

A dagesztáni kaland mégsem tartott sokáig - ahogy a klub "tündöklése" sem -, Dzsudzsák mindössze fél évet húzott le a "macskakajánál", mielőtt a futball szakmai berkekben sokkal jobb nevű Dinamo Moszkva mentőövet dobott volna neki. Az orosz fővárosban magára is talált, s meghatározó játékosa lett a Dinamónak, de ekkor már nem hozták szóba európai top klubokkal, bármennyire is szerette volna, s bármennyire is szolgált volna rá a játékával. Pályafutása - bizonyos szemszögből, például szakmai szempontból - lejtőre került, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek következtek a sorban. Annak ellenére, hogy a 2016-os Európa-bajnokságon kis túlzással élete formájában futballozott, s a hírek szerint a Hertha Berlinnél vagy éppen a Schalkénél is felmerült a neve, hogy aztán le is merüljön.

Pedig Dzsudzsák rengeteg örömöt szerzett a nemzeti csapat szurkolóinak, elég, ha csak a Hollandia ellen 5-3-ra elveszített mérkőzésen mutatott teljesítményére, a románok elleni szenzációs szabadrúgására, vagy a portugálok ellen szerzett Eb-duplájára gondolunk. Ezekben a pillanatokban bizony egy egész ország torkából szakadt ki egyszerre a "Dzsudzsááák" felkiáltás és úszott örömmámorban kicsi és nagy.

Hogy aztán a csúfos andorrai vereség után egy ország röhögjön rajta és kétségbeesett magyarázkodásán. Aki viszont olvas a sorok között, az nagyon is jól tudta, azért bántja ennyire a kínos zakó, mert mindig szívét-lelkét kirakta a pályára a címeres mezben. Még akkor is, amikor kevésbé ment neki a játék. És hasonlóan cselekedett Debrecenben is, ahová most nagyon nagy szeretettel fogadták vissza. Hogy Marco Rossi szövetségi kapitány ad-e még esélyt neki arra, hogy 109. alkalommal is válogatott lehessen, ezzel pedig minden idők legtöbb válogatottságával büszkélkedő magyar labdarúgójává avanzsáljon, az a jövő zenéje. Cívis város ultrái viszont sosem felejtik el, hogy milyen is az igazi Dzsudzsák Balázs, aki most bizonyíthatja, nem a pénz vezérelte pályafutása során, hanem a játék iránti szeretet.

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/100630/pics/lead_800x600.jpg
Dzsudzsák Balázs
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?