Blogolj!

Anyuka, példakép, olimpiai bajnok - Szász-Kovács Emese Tokiót is megcélozza

Dorogi László
Nem sok magyar olimpiai siker áll közelebb a szívemhez Szász-Kovács Emese riói aranyánál. A sportban sosem osztanak érdemre érmeket, elismeréseket, de ott és akkor Dél-Amerikában ez a lány nagyon megérdemelte. Nem mellesleg egy egész országot tett boldoggá. Most - immáron anyukaként - a tokiói játékokra készül, bár tudja, hogy nagyon nehéz lesz kvótát szerezni.

Fotó: AFP

Csodálatos nyári este volt 2016. augusztus 6-án. Éppen a születésnapomat ünnepeltük a baráti társaságommal, rotyogott a bográcsban a marhapörkölt, de szemvillanás alatt ürült ki a kerti placc, amikor Szász Emese olimpiai döntője elkezdődött. Tucatnyian kuporogtunk a tévé előtt és feszült izgalommal szurkoltuk ki az újabb és újabb magyar tusokat. Rosella Fiamingo előtte jó néhány alkalommal legyőzte Emesét, két világbajnoki címét sem a szél hordta össze, de hiába vezetett 11-7-re is, tudtuk, tudtam, hogy ezen az estén magyar sikernek kell születnie.

Hosszú út vezetett Szász Emese számára a riói fináléig. Bár gyerekként először az úszás felé kacsintgatott, tízéves korában elkötelezte magát a párbajtőrvívás iránt, s most már tudjuk, nagyon jól tette. Az átütő siker viszont nem jött azonnal, mondhatni, kifejezetten későn érkezett. Ebben bizony szerepet játszottak azok a fránya sérülések is, amelyek sokszor keresztülhúzták számításait. A 2008-as pekingi játékok előtt beszakadt a vádlija, így kellett volna helyt állnia az olimpián. Négy évvel később ismét sikerült a kvalifikáció, de Londonba sem egészségesen érkezett meg: 2011 decemberében megműtötték a könyökét, amelyből levált egy porcdarab, emiatt pedig sokáig fájt az összedrótozott testrész - az operáció ellenére is.

"Elkezdtem a felkészülést, de szétesett a vívásom a műtét után teljesen. Fájt a könyököm is és vártam a csodát, hogy majd minden összejön az olimpiára, de a csoda nem történt meg. Kiestem az első asszóban. Ez volt az igazi kudarc az életemben. Ez fájt a legjobban. El is gondolkoztam rajta, hogy abbahagyom a vívást. Lehet, hogy nem ez az én utam. El kell fogadni, nem lesz mindenki olimpiai bajnok"

- mesélte egy interjúban még év elején Szász-Kovács Emese.

Hogy nem adta fel, abban elévülhetetlen érdemeket szerzett magának mestere, Kulcsár Győző, aki nemcsak olimpiai aranyhoz segítette, de amolyan pótapukája is lett tanítványának. Viszonyukról sok mindent elárul, hogy az azóta elhunyt szakembert Emese mindig csak nagybetűs Mesterként emlegeti, még akkor is, ha nem egyik napról a másikra csiszolódtak össze.

"Az előző edzőmmel mindig beszélgettünk, hazavitt edzés után, tudott rólam mindent. Ő kiment Angliába edzősködni és Győző bácsi pedig hazajött Olaszországból. Így kerültem hozzá még a Honvédban. Győző bácsi nem volt ennyire érdeklődő felénk. Én nehezen is viseltem ezt az időszakot. Már-már azon is elgondolkoztam, hogy fogom ezt én bírni. Aztán a vívás szeretete győzött és úgy gondoltam, hogy nekem kell tennem a kapcsolat javítása érdekében. Elkezdtem én kérdezgetni, egyszer csak egyre jobban kialakult a kommunikáció, és ez egy mondhatni apa-lánya kapcsolat lett"
- emlékezett vissza ugyanabban az interjúban az olimpiai bajnok.

Fotó: Wikipédia

Az ötkarikás siker természetesen teljesen megváltoztatta az életét, hiszen elkezdték megismerni az utcán az embere, autogramot, közös fényképeket kértek tőle, egyik napról a másikra ismert lett - de hát "így jár" az, aki egy olimpián az első magyar aranyat megragadja.

Sportolói pályafutásának legnagyobb sikerét a legszebb ajándék követte: 2016-ban ment férjhez, 2019. augusztus 20-án pedig életet adott ikergyermekeinek, Maja Magdolnának és Levente Győzőnek. A 2017-es világbajnokság óta nem is állt páston egészen idén márciusig, amikor komoly elhatározásra jutott: így, vagy úgy, de szeretné megvédeni olimpiai címét Tokióban, ezért visszatér a víváshoz és megmutatja, hogy nemcsak a húszéveseké a világ. A márciusi, budapesti Grand Prix-n főtáblára is jutott, de a kvalifikációs versenyre már nem jutott el - a koronavírus-járvány keresztülhúzta számításait. Ennek ellenére továbbra is eltökélt és szeretne ott lenni Tokióban, akkor is, ha egy évet várnia kell erre és akkor is, ha a feltörekvő generáció szeretné kitúrni a csapatból.

"Nagyon élvezem, hogy visszatértem most a terembe. A babavárásnál is nehezen bírtam sport nélkül, mert hát azért egy ikerterhesség inkább a veszélyeztetett kategóriába tartozik. Gyógytornán kívül nem tudtam sportolni a várandósság alatt, ezért a mozgás nagyon hiányzott. (...) Szerencsére nagyon szerető családom van. A víváshoz való visszatérésem azzal kezdődött, hogy leültünk a családdal és elmondtam nekik, hogy ez a tervem. Nagyon pozitívan álltak hozzá és mindenben segítenek"
- mesélt Szász-Kovács arról, hogyan képes az anyai teendőket összeegyeztetni a versenysporttal, de mint mondta, ez nem okoz számára problémát, mert az edzések után mindig egy friss és feltöltött anyukát "kapnak vissza" gyermekei. S ha ez a lendület kitart 2021-ig, nem lehet kérdés, hogy Tokióban ismét szurkolhatunk a párbajtőrvívás olimpiai címvédőjének.

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/97203/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?