6360 fővel emelkedett a fertőzöttek száma itthon
Ezzel 192 047 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma az elmúlt 24 órában és elhunyt 115 beteg, így az elhunytak száma 4 229 főre emelkedett.
Blogolj!

Akiből természetesen jön a magyar zene - hetvenéves lett Tolcsvay László

Mikor a magyar beatkorszakra és a ’60-as évek magyar könnyűzenéjére gondolunk, először természetesen a Szörényi-Bródy alkotópáros jut eszünkbe. De nem szabad elfeledkeznünk azokról sem, akiknek nagy szerepük volt az említett zenészek pályafutásában és akik nélkül a magyar beatkorszak sokkal szegényebb lenne. Mindközül talán a legmeghatározóbb Tolcsvay László, aki úgy kötötte össze a magyar népzene harmóniavilágát az akkor angolszász zenék hangzásával, hogy abból valami csak rá jellemző fantasztikus zene jött létre. Tolcsvay László a héten ünnepelte 70. születésnapját.

Tolcsvay László szülei még a második világháborúban, Budapest ostromakor ismerkedtek meg és szerettek egymásba.  Édesapját repesztalálat érte és édesanyja a Budai Vár alatti sziklakórházban látta el sebesülését. A család a Várban lakott a két testvér László és Béla itt nőttek fel. Mivel a családfő zenetanár volt, egyrészt a családban mindennapos volt a muzsika, másrészt a két testvér mindegyike zenét tanult, László klasszikus zenét, zongorát, de emellett nagy hatással volt rá a Beatles és az angolszász beatzene, ezért gyakran a gitár is lekerült a polcról.

László már tizenhárom éves korától rendszeresen zenélt zenekarokban. Első két bandája a Strangers és a Wanderers voltak, utóbbival már rendszeresen felléptek a legendás Horizont tánciskolában. A Wanderesben egy évet játszott testvérével, majd megalapították a számukra sokkal nagyobb hírnevet hozó Tolcsvay Triót. A zenekarban a két testvér, László és Béla mellett Balázs Gábor, bőgős volt a harmadik tag. A magyar népzene harmóniavilágát idéző városi dalokat játszó együttesben a fivérek gitároztak és énekeltek, első saját számuk a „Ne menj el” volt.

A Szentháromság téri Várklubban akkoriban hétvégenként a már nagyon népszerű Illés együttes játszott, a szünetekben pedig ők kaptak lehetőséget a színpadon.
A zenekar neve 1968-ban lett országosan ismert, ugyanis ebben az évben a Tolcsvay trió kategóriájában megnyerte a Ki Mit Tud-ot. A zenekar 1970-ben tovább bővült, fontos szerepet kapott a dob és az elektromos hangszerek és az együttes neve is Tolcsvayék és a Trió névre változott. Ennek a formációnak mindösszesen egy albuma jelent meg, de ez a lemezen a korszak három meghatározó énekesnője, Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta és Kovács Kati is énekelt.



Tolcsvay László 23 évesen, 1973-ban megalapította a korszak egyik legmeghatározóbb zenei formációját, a Fonográf együttest. A zenekar két meghatározó tagja Szörényi Levente és Bródy János voltak és a zenekarban Tolcsvay Bélának is szerepet szántak, de ő nemet mondott és inkább a népies vonalat vitte tovább. László a Fonográfban billentyűs hangszereken, gitáron, szájharmonikán és bendzsón játszott, emellett Szörényi után ő írta a legtöbb dalt a zenekarnak. Ő írta a zenéjét például az „Első villamos”-nak illetve a „Jöjj kedvesem”-nek.

A zenekarnak több mint tíz albuma jelent meg, és a hazai színpadok mellett többször eljutottak nyugatra is. Ettől függetlenül nem sikerült meghódítani nyugatot és többek között ennek is köszönhető, hogy Szörényi Levente 1984-ben bejelentette a színpadtól való visszavonulását és ezáltal a Fonográf is felfüggesztette működését. A zenekar hivatalosan a mai napig sem szűnt meg, ennek köszönhető, hogy a 2004-ben és 2018-ban is „búcsúkoncertet” adtak, mely minden alkalommal teltházas volt. Tolcsvay Lászlót nagyon mélyen érintette a zenekar megszűnése, személy szerint mindent megtett, hogy a zenekar életben maradjon.

1973 még egy szempontból mérföldkő volt Tolcsvay életében. Ekkor zenésítette meg ugyanis Petőfi Sándor, Nemzeti Dal című versét. Amikor a dalt először adta elő az Országos Rendező Irodában, a hivatali emberek elsápadtak. A dal később a pártállami diktatúra elleni tiltakozás és a szabadságvágy egyik szimbóluma lett.

1987-ben Magyar Mise címen monumentális művet komponált, amelyben ötvöződnek a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományok. A Magyar Mise Tolcsvay László zenéjére és Tolcsvay Béla szövegkönyvére készült zenés rockoratórium, amely nagy vonalakban a római katolikus liturgiát követi. A Mise formájában is jelképes: együtt énekelnek benne a rockvilág nagy egyéniségei operaénekesekkel, modern ütőegyüttes játszik együtt népzenészekkel, beatzenészekkel és egy száztagú kórussal.

1988-tól több musicalt is rockoperát írt. A Madách Színház mutatta be 1988-ban a Doctor Herz, 1991-ben a Mária evangéliuma, 1995-ben a Dickens Karácsonyi énekéből készült Isten pénze című musicalt, rockoperát. Ezeken kívül több oratórikus, balett- és színpadi zenét is írt. A Testamentomot, a Bábelt,  az ÖrökKöröket, a Rákóczi Fantáziát, az Ördögölő Józsiást, a Vörös és Feketét,  az Egy mondat a szabadságrólt. 2019-ben tartották az Új magyar rapszódia című szimfonikus művének ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Saját dalai önálló albumokon jelentek meg: Várd ki az időt, Kapcsolj át, Fehér zaj, T-Monográf, '68. Utóbbi 2018-ban jelent meg, ezen legkedvesebb szerzeményeit válogatta össze és bónuszként egy új dalt is rögzített. A közelmúltban az FG-4 Illés-Fonográf Emlékzenekarral is fellépett.

A magát „zenekarmániás pacák”-nak nevező Tolcsvaynak ma már állandó zenekara nincs. Bár mindig nagyon szeretett zenekarban zenélni, a jelenlegi helyzetről így nyilatkozott egy pár évvel ezelőtti interjúban:

Próbálkoztam vele az ezredfordulón, fiatalokkal csináltunk egy zenekart. Nagyon jól sikerült, és szerettem is velük együtt dolgozni, de a showbizniszben nem tudtam részt venni. Nem értem azt sem, hogy működik manapság az egész. Idegen tőlem, nincs menedzserem, producerem. De azért minden évben elég sokat koncertezek alkalmi társulásokkal, régi zenész kollégákkal, barátokkal, akikkel félszavakból értjük egymást. Nem mintha a fiatalokkal nem lett volna így, de bonyolultabb volt a helyzet.

A zenekaroknak írt dalai mellett a mai napig írja Koncz Zsuzsa és Halász Judit dalait is. Közel száz ma már legendás nagylemez őrzi munkáját.

A feleségével, Péreli Zsuzsa textilművésszel évtizedek óta a Dunakanyarban élő muzsikus 1989-ben eMeRTon-díjat, 1995-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel, 2015-ben a nemzeti hagyományt megújító zeneművészetéért Magyar Örökség Díjjal ismerték el munkásságát.

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/96889/pics/lead_800x600.jpg
Illés-együttes,Szörényi Levente,Tolcsvay László,zene,zeneszerző
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?