Blogolj!

A gádorosi szentháromság vezeti Pisont Istvánt az úton

Dorogi László

Pisont Istvánnak nagyon rendben van a humorérzéke. Ezt bizonyította a minap az MTK-Budapest Honvéd Magyar Kupa elődöntő után is, amikor 150 perc góltalan futballt rezzenéstelen arccal hasonlított a Bajnokok Ligája-győztes Liverpool játékához. A klub korábbi kiváló gólvágója mindig büszke volt cigány származására és arra is, hogy a poros gádorosi utcákról a magyar futball csúcsáig jutott, nevét pedig még a Belga zenekar is dalba foglalta. Mi kellett ahhoz, hogy Pisont Pista legyen a legnagyobb király? A választ a gádorosi szentháromságban találjuk meg: család, hit, futball.

Fotó: MLSZ

A napokban ünnepelte 50. születésnapját Pisont István, a Budapest Honvéd labdarúgó-csapatának jelenlegi, megbízott vezetőedzője, aki nem mellesleg 31 alkalommal ölthette magára a címeres mezt játékosként, később pedig az utánpótlás válogatottaknál is szerepet vállalt szakmai vezetőként. Sokat gondolkoztam azon, mi lehet az oka annak, hogy meglehetősen kevés tehetséges cigány gyerekből lesz később profi sportoló, majd sportvezető adott esetben, de alighanem a választ ezúttal sem csupán a bőrszínre és az életkörülményekre kell visszavezetni, sokkal inkább a neveltetés és az életszemlélet adja meg.

Pisont István négy testvérével együtt a Békés megyei Gádoroson nőtt fel, ahogy azt több interjúban is hangoztatta korábban, igen szegény körülmények között. A szegénység viszont csak az anyagi javakra vonatkozott, lelkileg nagyon is gazdag időszak volt ez számára, hiszen a gyerkőcöket egyedül nevelő édesanyjuk minden szeretetet megadott nekik. Erre szükségük is volt, mert sokszor megfelelő elemózsiára sem futotta, gyakran fordult elő, hogy egy héten csak egyszer, aznap került főtt étel az asztalra, amikor a fiúk focizni mentek - az édesanya is tudta, akkor van csak igazán nagy szükségük az energiára.

A Pisont-fiúk mindenüket feltették a labdarúgásra, ez persze aligha meglepő azok után, hogy amikor éppen nem kellett besegíteni a ház körüli munkába a gádorosi Kölcsey utca "grundján" napi nyolc-tíz órát kergették a bőrt gyerekként. Itt tanulták meg, mi az a tisztelet, a játék és az egymás iránti alázat, hiszen a labda éppen úgy ragadt a cigány srácok lábához, mint a magyar gyerekekéhez. Volt is kitől örökölniük futballszeretetüket, egyesek azt állítják, édesapjuk, Pisont András "Csucsa" akkora tehetség volt az ő korában, mint a legnagyobbak.

"Nem volt fürdőszobánk, lavórban kellett fürdenünk. Nem voltak játékeszközeink, még labdánk sem, nemhogy biciklink. Sokszor csak zsíros kenyeret ettünk: igaz, hogy akkor még a zsír az zsír volt, a kenyér pedig igazi kenyér. Nagyon boldog gyermekkorom volt, minden nélkülözésünk ellenére"

- mesélte a Budapest Honvéd jelenlegi edzője. Szó mi szó, a Pisont név jól bejáratott márkának számít a Gádorosi SK háza táján, de Pisont István tehetsége gyorsan magasabb szintre juttatta és 1989. március 11-én, az éppen aktuális bundabotrány által megtizedelt Honvédban bemutatkozhatott az élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban. A kispestiekkel 1994 őszéig három bajnoki címet nyert és egy alkalommal a Magyar Kupa trófeát is elhódította.Légiósként aztán Izraelben tette le a névjegyét, a Bejtár Jeruzsálem és a Hapoel Tel-Aviv csapataival összesen három bajnoki címet rajzolt még be pedigréjébe. A sportszakmai sikerek mellett egy másik, számára új jelenséggel is meg kellett ismerkednie a fővárosban, itt találkozott először testközelből azzal, hogy egyesek alsóbb rangú emberként tekintenek rá, amiért cigány.

Fotó: MLSZ

"Választhattam volna én is a begubózást, de hétéves koromtól minden vasárnap szentmisére jártam, és a vallás erős akaratot, belső tartást adott, hát tettem tovább a dolgom."

Pisont István vallja, a labdarúgás, a sport a mai napig kitörési lehetőség lehet a nehéz körülmények között felnövő gyerekek számára, de az egyik legnagyobb társadalmi problémára - nevesül a cigány gyerekek sokszor előítéleteken alapuló megkülönböztetésére - vezethető vissza, hogy az ilyen srácok egészen egyszerűen nem merik felvállalni önmagukat. Amint bekerülnek egy tágabb közösségbe, máris gátlásaik vannak, és szinte eltitkolják a tudásukat. Éppen ezért fontos feladatának tartja, hogy ahogy lehetőségei engedik, segítse a hátrányos helyzetű fiatal labdarúgókat.

A vallás és a hit a teljes Pisont-család életét meghatározza, a Gádorostól 15 kilométerre lévő Orosházán építettek is a helyi kórház kertjében egy kápolnát elhunyt édesanyjuk emlékére és a kórház betegeinek támogatására. Pisont István ott volt 2011-ben a világ első cigány lovagrendjének, a Boldog Ceferino Lovagrend alapítói között, ami a történelmi egyházak és a cigányság közötti együttműködés előmozdítására alakult meg Mátraverebélyen.

"A gyerekekben levő isteni kép megalapozza az egészséges énképüket, egyúttal a másik tiszteletét, megbecsülését bőrszínre való tekintet nélkül. Ugyanakkor a futball is visszahat a vallásra és az erkölcsre, komoly személyiségépítő ereje van"

- vallja a Honvéd trénere, aki alapítványt is létrehozott a hátrányos helyzetű gyermekek felkarolására, segítésére, hogy lehetőséget találhassanak a tehetségük kibontakozására. Kiemelkedő edzői tevékenysége, edzői életműve, nevelő-oktató munkája valamint a hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású utánpótláskorú labdarúgó fiatalok támogatásának elismerésképpen Bay Béla-díjjal jutalmazták most pedig eddigi legnagyobb szakmai kihívásának kell eleget tennie a Budapest Honvéd felnőtt csapatának vezetőedzőjeként. Kezdésnek elég jól mutatna egy Magyar Kupa győzelem.

Felhasznált források:

https://www.origo.hu/sport/futball/20110506-pisont-istvan-cigany-futballakademiat-alapitana.html

http://hatsofuves.nemzetisport.hu/vendegsegben-a-pisont-csaladnal/

https://777blog.hu/2020/05/16/minden-nap-azert-imadkozom-hogy-soha-ne-hagyjam-el-istent-pisont-istvan/

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/95633/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?