Blogolj!

Chrudinák Alajos – A televíziózás élő legendája

Talán senkinek sem kell bemutatnunk Chrudinák Alajos újságírót, a Magyar Televízió legendás riporterét, hiszen olyan kultikus műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Panoráma, a Parabola, a Szemtől szemben vagy a Fórum. 

Chrudinák Alajos 1937. március 29-én született, 1955-ben érettségizett a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, ezt követően Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetben tanult 1956-ig, majd beiratkozott az ELTE - BTK Sémi - filológia szakára. Miután az 56-os forradalom alatt Nagy Imre vonalával szimpatizált egy évre bebörtönözték, majd kitiltották az ország összes egyeteméről is. 1963-tól a Magyar Rádió munkatársa volt, egészen 1972-ig, majd innen a Magyar Televízióhoz került, lenyűgöző karrierje ekkor kezdődött.

1979, Chrudinák Alajos interjút készít Kazem Shariat-Madari ajatollah vallási vezetõvel / Fotó: MTI

1972–77 között az MTV Külpolitikai Szerkesztőségének helyettes vezetője, emellett még olyan műsorok főszerkesztője és műsorvezetője is volt, mint a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola, Szemtől szemben, vagy a Fórum. 1994–1998 között az MTV Közel-keleti tudósítója volt, majd az MTV elnökségi tagja (1990. január-április).

A fentiekből kiindulva már nem is csodálkozunk azon, hogy 1968 és 2004 között több mint 170(!) riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről, valamint a kommunista diktatúrák embertelenségéről.

Az sem éppen elhanyagolható tény, hogy 1989-ben az ő kiállásának köszönhetően adta le a Magyar Televízió az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól, majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetített, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per filmfelvételeit. Mikor a Panoráma főszerkesztője lett még a saját műsorától is eltiltották, végül a közismerten jobboldali televízióst az akkori Horn-kormány inkább a távoli Jordániába helyezte.

Azt pedig, hogy filmesnek sem volt éppen utolsó, mi sem bizonyítja jobban, minthogy filmjei közül hét alkotás is elnyerte a különféle televíziós fesztiválok nagydíját, a Háború a Szaharában című munkája 1979-ben egyenesen a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa fődíjat tehette zsebre.

A legendás műsorvezető a 67. születésnapja után úgy döntött, hogy feleségével, Ágnessel visszavonul Nógrád megyébe, így egy kis erdei faluba, Mátracserpusztára költözött.

Chrudinák Alajosnak múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy a külpolitikai újságírás világszínvonala belopakodott a pártállam televíziójába, úgy is mint a külpolitikai adások főszerkesztőjének, és úgy is mint a maga szakterületén imponálóan tájékozott és egészen rendkívüli kapcsolatrendszerrel rendelkező tudósítónak

- írta róla korábban Révész Sándor.

Chrudinák Alajos munkásságát olyan díjjakkal is elismerték, mint a Balázs Béla-díj 1982-ben, az Opus-díj 1990-ben, vagy a Széchenyi-emlékdíj 1991-ben.

(Borító: felegyhazikozlony.eu)

1
https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/91755/pics/lead_800x600.jpg
Chrudinák Alajos,műsorvezető,televíziózás,újságírás,újságíró
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
Robin Hood
Robin Hood 2020-03-14 15:16:26
Köszönjük Tündi - valóban nagyon jó, hogy mindezeket összefoglaltad. Chrudinák Alajosról méltatlanul keveset beszél a köz, s amikor a nemzeti oldalon díjazásról van szó, ő valahogy kiesik az emlékezetből. Bárcsak valakinek eszébe jutna életmű díjjal kitüntetni.
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?