2079 fertőzött, 63 halott
A járvány megjelenése óta összesen már 63 642-en fertőződtek meg. Az elmúlt huszonnégy órában 63 többségében idős, krónikus beteg halt meg, így az elhunytak száma 1535 főre emelkedett, 16 646-an pedig már meggyógyultak.
Blogolj!

Csukás István – így lett hegedűművészből a legkedvesebb meseírónk

Bara Arisztid

2017. szeptemberi írásunk felidézésével Csukás István Kossuth-díjas íróra, költőre, a Nemzet Művészére, az ország mesemondójára emlékezünk, aki 83 éves korában hunyt el február 24-én.

Minden egyes alkalommal, ahogy meghallom Csukás István nevét, lelki szemeim előtt felsejlik mosolygós, kerek arca és peckes bajusza. Olyan jóindulatot, kedvességet, melegséget áraszt, hogy nekem is mosolyogni támad kedvem. Rengeteg ajándékot kaptam tőle, hiszen meséivel bearanyozta a gyerekkoromat – és feltételezem, nem vagyok ezzel egyedül. 

Milyen érdekes az élet. Fiatalon elindulunk valamerre és később valahol teljesen máshol kötünk ki. Nem volt ez másképp Csukás Istvánnal sem. Kisújszálláson született egy szegény, nehéz sorsú családba, egy kovácsmester első fiaként. Mikor tizenhárom éves lett, a szerencse valahogy úgy hozta, hogy elkerült az akkortájt alakult, később igen híressé vált békéstarhosi zeneiskolába. A tanárok - afféle felvételi brigádként - rengeteg iskolába elmentek előfelvételit csinálni, és eljöttek Kisújszállásra is, ahol az énektanár javaslatára meghallgattak pár gyereket, köztük a kis Istvánt is. Az előfelvételi brigád vezetője egy zongoraművésznő volt, aki lejátszott egy dallamot, István pedig visszaszolmizálta neki azt, mire azonnal felvették. Hegedűművésznek készült. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna a Zeneakadémiára, mégis –, a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.

Ám miközben még hegedűművész álmait dédelgette, már tizenhat éves kora körül elkezdett verseket írni. Tizenhét éves volt, amikor egy barátja gondolt egyet és István nevében beküldte István verseit a rádió pályázatára, melyet fiatal költőknek írtak ki. Ő nyerte az első díjat. Ezen felbuzdulva már saját maga küldte el az írásait egy pesti folyóiratnak, amely le is közölte vagy négy versét.

„Amikor a saját nevemet megláttam nyomtatásban, ott dőlt el a dolog.”

Így történt, hogy tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi Minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István csábítására – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel. 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.

Mindig szeretett kalandozni a műfajok között. Írt verset, mesét, de aztán rögtön megtanult forgatókönyvet, színdarabot, hangjátékot, rajzfilmet is írni. Szerinte, nem olyan nehéz a műfajokat megtanulni, ha az ember örömmel csinálja, akkor szívesen fedez fel új területeket. Mind a mai napig óriási élmény neki, ha az általa írt mesét, ifjúsági regényt viszontlátta a filmvásznon.

 Csukás István 80. születésnapjára szülővárosa egy Pom-Pom szoborral tisztelgett munkássága előtt. A kisújszállásiak imádják a szobrot. Fotó: MTI/Mészáros János

Sajnálom azokat a gyerekeket, akik már nem az ő meséin, történetein nőnek fel, hanem csak a manapság divatos agresszív, gyilkolászós rajzfilmeken. Vajon milyen felnőtt válik majd belőlük?

Mi szerencsések voltunk. Nekünk volt Süsünk, Gombóc Artúrunk, Mirr-Murrunk, Ho-ho-ho-horgászunk és nézhettünk olyan ifjúsági filmeket, mint például a Keménykalap és krumpliorr…

Csukás István munkásságát számos díjjal ismerték el. Ezek közül kiemelném a Kossuth-díjat, a Magyar Érdemrend középkeresztjét, a Magyar Örökség díját és az 1997-es év legjobb gyermekfilmje hollywoodi nagydíját.

Én, személy szerint örülök annak, hogy nem hegedűművész lett belőle!

Címkék: Csukás István
https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/91070/pics/lead_800x600.jpg
Csukás István
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?