Blogolj!

Wichmann Tamás – Elgázolták, de talpra állt és példakép lett belőle

Bara Arisztid

Szomorúan olvastam a hírt, hogy Wichmann Tamás, kilencszeres kenuvilágbajnokunk súlyos beteg. Emlékszem rá, ahogy gyerekkoromban édesapámmal végig izgultuk a versenyeit a tévében. Olyan hihetetlenül erős volt…

A kis Wichmann és a nagy baleset

Dolgos munkáscsaládba hozta a gólya 1948. február 4-én. Különösen abban az időben nagyon kései gyereknek számított; édesapja 48, édesanyja pedig 44 éves volt a kis Tamás születésekor.

A Móricz Zsigmond körtér mögött, a Vásárhelyi Pál utcában laktak egy kis házmesterlakásban. Édesanyja háztartásbeliként dolgozott, édesapja géplakatosként kereste a kenyerét. Nagybátyái asztalosok voltak, tulajdonképpen az egész rokonság mesteremberekből állt.

Tamás gyermekévei – a háború ellenére – boldogan teltek. Kis srácként, két bátyjával állandóan a lebombázott házak között, a grundon, játszottak, fociztak. Gyakran csak focizott volna, mert a nagyok nem mindig akarták bevenni. Első osztályos gyerekként csak láb alatt volt. Ilyenkor adtak neki egy-két forintot, hogy inkább menjen, és vegyen magának valamit.

„Akkor, februárban is így történt. Nagyon szerettem a paradicsomos káposztát. Téli időben különösen jólesett. Indultam a sarokra, a Lordok házába, a népbüfébe, ott lehetett hozzájutni. Két forint volt egy tányérral. A grundról épp mentem volna át az úttesten, amikor csöngetett a villamos. Megijedtem, melléléptem. Jött egy autó, elkapott és nyolc métert tolt. Egészen a járdaszigetnek, fejjel majdnem neki. Nyolc napig kómában feküdtem, de felépültem, igaz, a csípőm maradandó élményt kapott ajándékba.”

A kóma után sokáig csak járógéppel tudott menni és azóta is sántít.

Neki már „csak” a kenu maradt

Mozgáskorlátozottsága ellenére sportolt, a Beloianniszba járt ökölvívóedzésre, de megszűnt a szakosztály. Fél év múlva, egy téli napon unokabátyja meglátogatta őket és ő kérdezte, hogy nem megy-e el vele evezni tanulni. Aznap együtt mentek le az első edzésre. Ekkor már 17 Wichmann már éves volt.

„Minden új gyerek kajakozni akart. A nagyobbak, erősebbek előretolakodtak, nekik jutott kajak, nekem nem. Amikor már az összes elfogyott, mi, a maradék, szóltunk az edzőnek, hogy ott fent, magasan van még egy, vegyük le, oszt hadd menjünk. Levettük a rozoga poros kenut, lepucoltuk, majd visszaszögeltük a rézszögeket oda, ahonnan hiányoztak. Menetkésszé tettük.

Eleinte betették őt a hatos, tízes kenukba. Hétvégente túrázni jártak a Kis-Dunán, vagy Horányba, vagy Leányfalura.

„Vittünk, olykor menet közben találtunk magunknak kaját, gyümölcsöt. Ezek adták az élményt, az emléket, az elkötelezettséget a sportág és egymás iránt. El nem lehetett bennünket zavarni a vízitelepről.”

Évente egyszer azóta is mindig összejönnek az öreg kajakosok, kenusok. Az a fajta érzelmi kötelék, amit akkor megteremtettek, mind a mai napig él.

Nemcsak a sport, a zenélés is mindig örömforrása volt

Négy éven át F-tubán játszott az Úttörőház zenekarában. Amikor a zenekar toborzót tartott az iskolában, kitették az asztalra a hangszereket, a trombitákat, a harsonát, a két nagy tubát. Mivel Tamás a balesete miatt egyébként is sántított, az utóbbit választotta, mert amikor menni kellett vele, mindenki azt hitte, a súlya miatt húzza a kis gyerek a lábát. Nagyon szerette a zenélést. Sőt, még ma is szeret énekelni, gitározni.

Szakácsnak tanult, húsz évig volt kenusként a világ élvonalában, 35 éven át vezette az üzletét

37-szeres magyar bajnok, háromszoros Európa-bajnok, nyert kilenc világbajnoki címet, négy olimpiáról hozott két ezüstöt és egy bronzot, de az arany elmaradt.

A sors nem adta meg a lehetőséget arra, amire leginkább vágyott, hogy az olimpiai dobogó tetején álljon. Ráadásul, miután Moszkvában nem tudott megfelelni az elvárásnak, kiesett a pikszisből. A politika teljesen elpártolt az addig ajnározott sportoló mellől.

„Azzal vádoltak meg, hogy hazaáruló vagyok, mert a magyarok ellen készítem fel Ljubeket. Azt a sporttársamat, akivel versenyzőként már 1978-ban is együtt készültem, majd abban az évben a belgrádi világbajnokságon pont úgy mentünk, mint edzéseken, fej-fej mellett, aztán sikeresebben rúgta be a hajót. Ő vb-aranyat nyert épp előttem abban az évben, én pedig nemzetközi Fair Play -díjban részesültem mindezért.”

A civil életben sokáig szakácsként dolgozott, egy jó ideig a Szabadság étteremben, majd a Citadellában, de vezetett büfét az MTK pályánál is. Aztán megnyitotta a Kazinczy utcai üzletét, a legendás Wichmann kocsmát. Az én fiatalkoromban ez alaphelynek számított. Olyan fiatal szerintem nem is akadt Budapesten, aki legalább egyszer, de inkább többször meg nem fordult volna ott. Szerelmek szövődtek és barátságok kötődtek ezen a kultikus helyen egy pár ital és az isteni marhapörkölt mellet. Nemrég eladta az üzletet, így lezárult egy korszak. Már csak emlék marad.

Fotó: Sebestyén László

A család

Nemrég, amikor a családról kérdezték ezt válaszolta:

„A kedélyállapotom jó, a sporthoz, családomhoz való tartozásom kiváló. Hat felnőtt gyerekem van, és hat unokám. De amikor találkozunk, odabújnak, beszélgetünk, és ez átmelegíti a szívemet, simogatja a lelkemet”.

Manapság

A napokban mutatták be a róla készült, Magyar lapát című filmet, ahol állva tapsolt a közönség.

Álló ováció fogadta a Nemzeti Színházban is Wichmann Tamást. Az MSÚSZ-MOB Életműdíját adták át neki az Év sportolója gálán.

A hétköznapokban – ugyan már nem edzősködik, nem készít fel senkit – ha jó idő van, gyakran kijár az újpesti vízitelepre, és a Kolonics György-központba, az MTK-ba, figyeli a gyerekeket. Tegeződik mindenkivel, mindig akad kivel beszélgetnie.

Sajnos úgy adatott, hogy élete legnagyobb küzdelmét most vívnia. Betegségéről nem akar beszélni, csak annyit szeretne tudatni mindenkivel, hogy vegyük komolyan, járjunk el szűrésekre, nehogy nekünk is késő legyen már.

Wichmann Tamásért most egy ország imádkozik és szorít – köztük én is.

Leadkép: Mohos Márton / 24.hu

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/89068/pics/lead_800x600.jpg
Európa-bajnok,kenus,MTK,olimpikon,világbajnok,Wichmann Tamás
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?