Blogolj!

Varga Imre – A világhírű szobrász, aki egyik legkedveltebb művét prostituáltakról mintázta, majd a tanácselnöknek Krúdyként adta el

Bara Arisztid

96 éves korában elhunyt Varga Imre szobrász – olvastam a Blogstaron. A blogbejegyzésben szerepel a művészről egy videó. Kíváncsian kattintottam rá. A kisfilm után már tudtam, hogy csakis ő lehet az e heti Heti jó arc főhőse. Varga Imre nem „csak” kivételes tehetség volt, hanem intelligenciájának, műveltségének, energikusságának köszönhetően olyan volt, mint a nap, amelynek fényében sütkérezni mindenki számára ajándék.

Gimnazista korában Párizsba szökött

Varga Imre Siófokon született 1923. november 1-jén. A diákéveit a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban kezdő, de Szombathelyen, a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban befejező művésznek már a tinédzserkora sem volt átlagos, hiszen egyszer fogta magát, és Párizsba szökött, ott pedig hirtelen óriási pénzeket kereső csodagyerekként robbant be a művészeti világba, festményei és rajzai pedig egy csoportos kiállításon is szerepeltek. Apja rövidesen persze utána utazott és hazahozta, nem próbálta meg azonban eltántorítani a művészetektől, bár kérte, hogy előbb egy másik pályát próbáljon ki.

A másik pálya

Varga így lett apja kérésére a Műegyetem hallgatója. A második világháborúba sodródott Magyarország azonban meglepő fordulatot tartogatott a számára: egy csoportnyi mérnökhallgatóval együtt őt is a tanulmányaikat Kassán folytatni vágyók közé szervezték be, a helyszínre érve azonban kiderült, hogy a diákok nem mérnöki, hanem repülőtiszti képzést kapnak majd. Így történt, hogy a katonai akadémián aeronautikából diplomázott. A második világháborúban repülőtisztként szolgált. Amerikai hadifogság után, 1945-ben tért vissza Magyarországra. 1949-ben műhelymérnökként kezdett el dolgozni a Ganz Gyárban.

Zsákutcából a főiskolára

A siker titka sokszor nem csak a tehetség, hanem a szerencse is. Varga Imre szerencséje a Pátzay Pállal való találkozása volt, aki több festményét is látta különböző kiállításokon. Pátzay megkérdezte tőle, hogy mivel foglalkozik, mire Varga Imre azt felelte, hogy gyári munkásként a Ganzban dolgozik. Pátzay erre azt felelte, hogy Varga meg van őrülve, mert neki egyértelműen a művészettel kell foglalkoznia. Pátzay indíttatására bekerült a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Pátzay mellett a szintén Kossuth-díjas Mikus Sándor segítette a saját stílusa megtalálásában. 1956-ban diplomázott Magvető című szobrával – ami ma a lajosmizsei Tanyamúzeum előtt áll.

1956

Októberben, a forradalom napjaiban egy barátjával lelakatolták az Iparművészeti Múzeum feltört kapuját. Hátukon egy-egy géppisztoly lógott, önvédelmi célból. A forradalom leverése után rövid időre letartóztatták, és öt év szilenciumra ítélték.

Berobbant – nemzetközi szinten is – a köztudatba

Pár évvel a kényszerpihenő után, 1965-ben, a Prométheusz címet viselő krómacél munkájával robbant be a köztudatba. Ennek a szobornak mind az anyaghasználata, mind a modernitása egyértelműen túllépett a korszakban megszokott kliséken, merészen, újítóan eredeti alkotás volt, amely annak ellenére feszegette a Kádár-kor hivatalos művészetpolitikájának kereteit, hogy semmilyen nyílt politikai tartalmat nem hordozott. Nem is engedték felállítani Veszprémben, Hollandiába került, ma az antwerpeni Middelheim Szabadtéri Szobormúzeumban látható. Tizenhárom évvel később egy szekszárdi parkban megjelent a keselyűkkel bővített másolata, így az alkotást ma is könnyen körbejárhatjuk.

A Prométheusz szekszárdi másolata / Fotó: MTI, Kovács Attila

1967-ben nyílt első egyéni kiállítása Budapesten, majd 1972-ben – köszönhetően a Tihanyi Múzeumban rendezett gyűjteményes tárlat, illetve a legnagyobb európai művészeti eseményeken való részvételek keltette visszhangnak – egycsapásra egymást érték a megrendelések. Hazai és külföldi tereken, templomokban, középületekben több száz alkotása látható. Szobrai állnak Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Norvégiában és Izraelben is.

Egyik kedvenc szoborcsoportomat, a Várakozókat – amely 1986-ban készült – egy párizsi élménye hívta életre. Ennek érdekessége, hogy a sokak szemében kedves esernyős alakokat valójában kapu alatt ázó, sajnálatraméltó párizsi prostituáltak ihlették. A kerületi tanácselnöknek persze ki kellett találni valamit, ezért Krúdyként adta el neki a témát.

A párizsi nőket megörökítő Várakozók. Fotó: MTVA/Bizományosi, Róka László

65 év házasság

1944-ben, 21 évesen vette feleségül Szabó Ildikót, aki 65 éven át nemcsak a társa, hanem a menedzsere is volt. Rendkívüli szervezőkészsége, kapcsolatépítő képessége nélkül Varga bizonyára nem lett volna ennyire sikeres a megbízások megszerzésében. Ildikó notesze egy időben legendás volt, akinek nem volt benne a telefonszáma, az nem is számított Magyarországon.

A szobrász és a politika

Varga és a politikum viszonya soha nem volt egyszerű és egyértelmű képlet. Kurzusok művésze volt anélkül, hogy valaha kurzusművésszé vált volna.

A vérmezei Kun Béla-emlékmű még az eredeti helyén: az első kritikai emlékműnek tartotta

A rendszerváltás utáni politikai elit minden vonalával hangot tudott találni, 1999. augusztus 11-én például az ő siófoki villájában vendégeskedett Orbán Viktor miniszterelnök, és innen nézte meg az évszázad napfogyatkozását, 2016-ban pedig kormányrendelet határozott a Laktanya utcai műteremházban lévő életmű-gyűjteménye megvásárlásáról.

Orbán Viktor miniszterelnök, Vidnyánszky Attila, a színház főigazgatója és Törőcsik Mari leleplezi az új Nemzeti Színház első igazgatója, Schwajda György szobrát, Varga Imre Kossuth-díjas szobrász alkotását a Nemzeti Színház előtti parkban / MTI fotó: Koszticsák Szilárd

A politika és a művészet viszonyáról mindig nagyon józanul nyilatkozott:

„Roppant egyszerű a képlet: a hatalomé a pénz és szobrot csak pénzből lehet csinálni. Következésképp a hatalom kell, hogy fizesse az én passziómat. Pátzay Pálnak mondtam egyszer: néha rühellem, hogy nekem ezért fizetnek, mert olyan jól szórakozom. Mire azt válaszolta: Ne mondd hangosan.”

Elismerései

Varga Imre munkásságát számos díjjal, köztük Munkácsy-, Kossuth- és Herder-díjjal, érdemes és kiváló művészi címmel, a Magyar Érdemrend középkeresztjével, Prima Primissima díjjal tüntették ki.

A Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia egykori levelező tagja volt, kitüntették a Német Szövetségi Köztársaság I. osztályú érdemrendjével, a brit Jean Masson Davidson-díjjal, az Olasz Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjének lovagi fokozatával, a Francia Köztársaság Művészeti Érdemrendje Parancsnoki Jelvényével. Varga Imre Hajdúböszörmény és Siófok díszpolgára.

Varga Imre pályafutása stíluskorszakokon és rendszereken ívelt át, de mindig sajátos hangú, szuverén művész maradt. Nemcsak egy nagy művészt, de egy nagy embert is veszítettünk vele. Ám szerencsére szobrai az idők végezetéig velünk maradnak, és mesélnek majd a letűnt korokról, olyan „vargaimrésen”.

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/87442/pics/lead_800x600.jpg
szobrász,szobrászművész,Varga Imre
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?