Blogolj!

A Szívós család – Három generáción keresztül a vízilabda világ-, és olimpiai bajnokai

Bara Arisztid

Már megint Szeged! Közel 150 ismert és – többnyire nemzetközi szinten is – elismert, vagy vitatott magyar hírességről írtam már, így feltűnt, hogy milyen sokan származnak Szegedről, ahogy az olimpiai bajnok idősebb Szívós István is. Lehet, hogy érdemes lenne ennek jobban utána járni, de az elmélkedés helyett most inkább rátérek a zseniális Szívós család történetére.

A nemzetközi sporttörténelemben is ritkaságszámba megy, amit a három Szívós véghezvitt sportpályafutása során. Nagyapa, apa, és fiú is a vízilabda elitjébe tartozott és tartozik, akik szinte mindent megnyertek a vízilabdában, amit meglehet.

A nagypapa, idősebb Szívós István még úszásban is remekelt

Idősebb Szívós István 1920. augusztus 20-án született Szegeden. 11 évesen kezdett el úszni tanulni a Szegedi Úszó Egyletben. Egy évre rá a család felköltözött Budapestre, ahol az a kis István egy rövid ideig megpróbálkozott a futballal is. Végül inkább maradt az úszásnál, és a Magyar Úszó Egylet sportolója lett. Mai szemmel későn, 15 évesen kezdett el vízilabdázni. Óriási tehetsége miatt két évre rá már meghívót kapott a magyar vízilabda válogatottba.

Pályafutása során három nyári olimpián vett részt, és szépen csillogó érem nélkül sohasem tért haza: az 1948-as londoni olimpián ezüstérmet, az 1952-es helsinki olimpián és a legendás 1956-os melbourne-i olimpián pedig olimpiai aranyérmet szerzett a válogatottal.

Egészen hihetetlen, de Melbourne-ben még úszásban is indult. Sőt, kétszeres magyar bajnok volt folyamúszásban!

Hatvannégy alkalommal szerepelt a vízilabda-válogatottban. Meglehetősen technikás játékosnak számított, aki pontos dobásai mellett játékának szépségével is feltűnt.

Neki is köszönhető, hogy a Vasasnak ma is van vízilabdacsapata, hiszen a Budapesti Vasas vízilabdacsapatának egyik alapítója volt.

Visszavonulása után, 1957-ben edzőként kezdett dolgozni, amelyhez megszerezte a szakedzői diplomát. Négy évig volt az egyiptomi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, majd 1967-ben az újonnan alakult Orvosegyetem SC vezetőedzője lett, amellyel kétszer nyert magyar bajnokságot és egyszer Magyar Kupát. 1970-től az 1992-ben bekövetkezett haláláig a klub szaktanácsadójaként dolgozott.

Az apa, ifjabb Szívós István egy kartörésnek köszönheti karrierjét

Ifjabb Szívós István már Budapesten látta meg a napvilágot, 1948. április 20-án. Azt gondolnánk, hogy az ifjabbik Szívós biztosan már a „medencébe született”. Ehhez képest minden sportágat kipróbált, de a vízilabda volt az utolsó. Tulajdonképpen egy 12 éves korában szerzett kartörésnek köszönheti, hogy mégis vízilabdázó vált belőle. Hogy mielőbb rendbe jöjjön a karja, az orvosok azt tanácsolták neki, hogy ússzon. Egyre jobban ment neki az úszás, ezért az akkor már edzősködő apja először a Vasasba vitte le, majd hamarosan az FTC-be, volt edzőjéhez irányította. Először kapusként játszott, majd egy alkalommal – mivel nagyon vékony fiú volt – elkezdett nagyon vacogni a kapuban és engedélyt kért az edzőtől, hogy had álljon be játszani a többiek közé. Ekkor bombázott egy olyan gólt, hogy az edző többet nem is engedte vissza védeni a kapuba és centerként játszatta tovább.

1964-ben már az FTC kupagyőztes csapatának tagja volt, első magyar bajnoki címét 1965-ben szerezte. Az FTC-vel összesen két bajnoki (1965, 1968) és három kupagyőztesi címet (1964, 1965, 1967) szerzett.

Édesapja mondta neki, hogy a sport után is van élet, ezért tanuljon valami civil szakmát is. A családban volt egy fogorvos, onnan jött az ötlet, hogy fogorvos legyen. Így, az ifjabb Szívós jelentkezett és fel is vették a SOTE fogorvos szakára. Emiatt azonban csapatot is kellett váltania, így átigazolt az orvosegyetemi csapatba. 1968-tól 1980-ig volt az OSC játékosa, ahol összesen hét bajnoki cím mellett (1969-1974, 1978), kétszeres kupagyőztes (1970, 1974) és kétszeres BEK-győztes (1973, 1978) lett.

A magyar bajnokság első osztályában 327 mérkőzésen játszott, bajnokságot kilencszer, Magyar Kupát ötször érdemelt ki csapataival.

A válogatottban tizennyolc évesen, 1966-ban mutatkozott be, és 1980-ig összesen 308 alkalommal szerepelt. Tagja volt az 1976. évi montreali olimpián aranyérmet, az 1972. évi müncheni olimpián ezüstérmet, az 1968. évi mexikói és az 1980. évi moszkvai olimpián bronzérmet nyert magyar együttesnek.

A világbajnokságokról egy arany- és két ezüstérmet hozott el, és részese volt egy Európa-bajnoki győzelemnek is. Testi adottságait nagyszerűen kamatoztatta, a kétméteres óriásra általában két ember vigyázott, de sokszor hiába.

Dr. Szívós Istvánt édesapja, idősebb Szívós István köszönti 200. válogatottsága alkalmából / Forrás: MTI, Kovács Gyula

Civilként 1974-től a SOTE Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika tanársegéde, 1986-tól 2010-ig adjunktusa volt. Munkája mellett 1981-re elvégezte a Testnevelési Főiskola (ma Egyetem) edző szakát. 1980-81-ben a Medicor OSC technikai vezetője, 1983-tól 1990-ig az FTC vízilabdacsapatának edzője, közben 1986 és 1990 között az ifjúsági, illetve az utánpótlás-válogatott szövetségi kapitánya volt. A zöld-fehérekkel nyert két bajnokságot és két Magyar Kupát.

1991 és 1998 között a Ferencvárosi Torna Club ügyvezető elnökeként működött, ezt tartja élete egyik legszebb és legsikeresebb időszakának. A népszerű klub csapatai vezetése alatt huszonegy bajnokságot nyertek, a futballcsapat pedig bejutott a Bajnokok Ligájába. A tisztségről végül saját akaratából mondott le, de a vízilabda-szakosztálynak egy ideig még elnöke maradt. 1992-ben beválasztották a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségébe, 2012-ben az utánpótlás-bizottság elnökeként újabb négy évre az elnökség tagja, 2002-ben a Központi Sportiskola (KSI) vízilabda-szakosztályának elnöke lett.

Háromszor választották meg az év magyar vízilabdázójának (1969, 1970, 1971). 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott. 1996-ban az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották az úszás halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé, ugyanabban az évben került fel kéznyoma és aláírása a Magyar Sportcsillagok Falára. 2000-ben egy szavazáson az évszázad magyar vízilabda-válogatottjának tagja lett, az együttesbe az 1976-os montreali bajnokcsapatból kerültek be legtöbben. 2016-ban Papp László Budapest-Sportdíjat kapott.

A fiú, Szivós István Márton, akinek nem adatott meg a legcsillogóbb érem

Szívós István Márton 1981. augusztus 19-én született Budapesten. Csakúgy, mint édesapja és nagyapja, ő is kitűnt tehetségével. Marci a KSI-ben kezdett, majd átigazolt a Domino-BHSE-hez, a csapattal egymás után ötször nyerték meg a Magyar bajnokságot.

Aztán jött a hidegzuhany: Kemény Dénes kihagyta a válogatottból az athéni (2004) olimpia előtti keretszűkítésen. Ez nagyon megviselte Marcit.

2005-ben eligazolt Magyarországról, az olasz Pro Recco-hoz, ahol 2006-ban megnyerte az olasz bajnokságot. 2006-ban újra hazaigazolt, 2012-ig a Groupama Honvéd játékosa volt.

Aztán jött az újabb megrázkódtatás. Kemény Dénes újfent kihagyta a válogatottból a pekingi (2008) olimpia előtti keretszűkítésen is. Végül, 2012-ben – már az A-Híd Szeged játékosaként – a londoni olimpiára várva felcsillant a remény:

„Felemelő érzés volt, amikor kiderült, hogy én is a 13 fős csapat tagja lehetek. Édesapám sokszor sztorizott az olimpiáról, mesélt a hangulatról, a meccsekről. Gyermekkori álmom, hogy olimpiai bajnok legyek a magyar válogatottal, a kerettagsággal ehhez kerültem egy lépéssel közelebb”

– nyilatkozta akkor Szivós Márton.

Ám álma nem válhatott valóra, mert a magyar csapat csak az ötödik helyen tudott végezni. Egyre halványodott a remény, hogy ő is olimpiai bajnok legyen, mint felmenői.

Szivós Márton édesapjával, Szívós Istvánnal / Fotó: kepmas.hu, Páczai Tamás

Ha az olimpiai arany nem is jött eddig össze, egy kis elégtételt érezhetett Marci, amikor 2013-ban a barcelonai világbajnokságról, mint világbajnok térhetett haza.

2014-ben átigazolt az Egri VK-hoz, mely csapatnak azóta is tagja.

Aztán jött egy újabb nagy megrázkódtatás. Emlékszem, amikor a rádióban hallottam, hogy Szivós Márton kórházba került. Mint később kiderült, egy mérkőzés negyedik negyedében hirtelen mellkasi fájdalmat érzett. A mérkőzés után is fennálló, szűnni nem akaró tünetei miatt a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájára szállították, ahol az orvosok kezdődő infarktust diagnosztizáltak, majd azonnali sikeres szívkatéteres műtétet hajtottak végre a 32 éves vízilabdázón. Szinte hihetetlen, hogy milyen gyorsan felépült, és hat héttel a műtét után már újra versenyzett.

Elérkezett 2016, amikor is a riói olimpia előtt (is), élete álmának nevezte az olimpiai aranyérmet, és nyilatkozataiban kifejtette, hogy mindent meg is fog tenni, hogy három Szívós mondhassa magát olimpiai bajnoknak.

Ám az égiek valamilyen okból kifolyólag nem akarták, hogy Marci álma valóra váljon. A 2016-os riói olimpia után, ahol a magyar csapat 5. lett, Marci bejelentette, hogy visszavonul a válogatottságtól.

De hiába nem lett meg neki az olimpiai arany, „csak” a Világ- és Európa-bajnoki cím, akkor is mérhetetlenül büszkék vagyunk rá! Csakúgy mint az egész családra.

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/86057/pics/lead_800x600.jpg
olimpiai bajnok,Szívós István,Szivós Márton,világbajnok,vízilabda
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?