Blogolj!

Schulek Frigyes – Akinek a Halászbástyát (is!) köszönhetjük

Bara Arisztid

Fiatal koromban sokszor randevúztam a várban. A kihagyhatatlan Ruszwurm cukrászda után sétáltunk egyet, és közben mindig csodáltuk azt a sok építészeti szépséget, ami ott felelhető. Szívem csücske volt mindig is a Halászbástya, de valahogy sohasem néztem utána, hogy ki tervezte. Egészen mostanáig.

Édesapja Kossuth Lajos munkatársa volt

Schulek Frigyes Budapesten született 1841. november 19-én. Apja Schulek Ágoston, anyja Zsigmondy Auguszta. Apja Kossuth Lajos munkatársa volt különböző gazdasági vállalkozásokban, majd az első pénzügyminisztérium titkára, aki a szabadságharc idején a kormánnyal Debrecenbe költözött, és a szabadságharc leverése után Orsováig menekült Kossuthtal együtt. A család több tagja részt vett a szabadságharcban, Schulek Ágoston két testvére, Jenő és Lipót, mint honvédtisztek vesztették életüket.

Rengeteg nyelven és megannyi helyen tanult

Schulek Frigyes nagyon korán, mindössze három évesen vesztette el az édesanyját. Talán ennek is köszönhető, hogy a tanulásba menekült.

Orsován az újgörög iskolába járt, ahol elemi tanulmányait oláh, görög és francia nyelven kezdte. 1851-ben és 1852-ben Lőcsén tanult német nyelven. Apja a kereskedelmi kamara titkáraként Debrecenbe került, így a gimnázium öt osztályát már itt végezte el. Itt szerette meg a reál tantárgyakat.

Szenvedélyesen vonzódott a rajzművészethez

Elbűvölték a pesti épületek, a nagyszabású, szép alkotások, melyeket a nyári szünetekben látott. Rokonai segítségével 1857-ben lépett be a fővárosi főreáliskola IV. osztályába, s lett rövidesen a német nyelvű iskola legjobb diákja.

A szünidőben kőműves inasként dolgozott. 1860-ban sikerrel zárta reáliskolai tanulmányait, s egy hónappal később a pesti kőműves és kőfaragó céhtől a kőműves segédlevelet is megkapta.

Egy éven át a budai József Politechnikum hallgatója volt. Anyagi helyzete nem engedte meg, hogy szokásos sorrendben minden tantárgyat felvegyen. Kiválasztotta a legfontosabb szakmai és művészeti tárgyakat, s mint rendkívüli hallgató egy év alatt tette le vizsgáit, hogy 1861 őszén Bécsben folytassa tanulmányait, a híres Van der Nüll – s annak halála után – Friedrich Schmidt mesterek tanítványa legyen a Szépművészeti Akadémia építészeti szakán. A festészeti osztály rajzóráit is látogatta.

Szenvedélyesen rajzolt, tervezett / Forrás: Schulek János, Origo.hu

Rendkívüli tudásvágya és tehetsége aktivitással és népszerűséggel párosult

Társaival megalakította a “Wiener Bauhütte” önképző egyletet, tagjai között Schulcz Ferenccel és Steindl Imrével. Az önképzőkör tagjai minden tanév végén, néha év közben is kirándulásokat tettek az Osztrák–Magyar Monarchia különböző vidékeire műemlékek tanulmányozására, felmérésére és dokumentálására. A tagok kötelesek voltak munkáikról előadásokat tartani, tudásukat közkinccsé tenni. Ez a fajta tevékenység felkeltette a szakma érdeklődését, s lassan a kormány által is támogatott diákkör Bécs rangos építészeti fóruma lett.

Schulek Frigyes 1866-ban / Forrás: Schulek János, Origo.hu

A nemzetközi hírnév nem váratott magára sokáig

Ez idő tájt fordult Schulek Frigyes minden figyelmével a középkor építészete felé. 1866-ban Schmidt Frigyes tanár Schulek Frigyest küldte Regensburgba, hogy elkészítse a Dóm felmérési terveit és működjön közre a helyreállítás megtervezésénél. Az M=1:50-es méretarányú főhomlokzati rajz 2,4 m nagyságú terve az 1867-es párizsi világkiállításon nagy elismerést aratott, megszerezte Schulek számára a nemzetközi hírnevet. Innentől fogva német és osztrák megbízásokat kapott.

A hazája fontosabb volt

Látva a kiegyezés utáni fellendülést, 1868-ban Schmidt Frigyes bécsi irodáját otthagyva hazatért Pestre. Először katolikus templomokat tervezett.

Korábbi franciaországi, majd romániai utazásai után 1869-ben a nagy mesterek és a művészetek hazájába, Olaszországba is eljutott. Élményekkel gazdagon tért haza. 1870 márciusától barátjával, Steindl Imrével kezdett el dolgozni, aki ekkor már műegyetemen tanára volt. Schulek külföldön már nem vállalt munkát.

Tanárként is elhivatott volt 

Megpályázta és elnyerte az Országos Mintarajziskola és Rajztanárképző tanári állását. 25 évig dolgozott ebben a minőségben. 1903-ban Steindl Imre (a magyar Országház tervezője) utódjaként Schulek Frigyest bízták meg a Műegyetem Építészmérnöki Kara középkori építészeti tanszékének vezetésével. 1913-ban nyugdíjazták, de kinevezett utód híján továbbra is tanított a Műegyetemen.

Építészeti tevékenységének jelentős korszaka a magyar műemlékek helyreállítása volt

1862-ben alakult meg a Műemlékek Országos Bizottsága. Schulek a bizottság építésze maradt a kezdetektől egészen haláláig.

„Én is oda vittem élettevékenységem, lelkesedésem nagy részét, abba a nagy temetőbe, amely számára nincs megígérve feltámadás; de azért mégis, két évtizeden át, folyton látva azt az elhagyatottságot, vagy értelmetlen kezelést, melyben műemlékeink országszerte sínylődnek, hazafiúi kötelességemnek ismertem az állhatatos kitartást e nagy nemzeti jelentőségű ügy érdekében."

Legjelentősebb munkái a budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) restaurálása – ebbe még saját pénzét is beleölte –, a jáki, a zsámbéki, a lébényi templomok, a kassai és a pozsonyi dóm, az árvai, visegrádi, vajdahunyadi várak, majd a lőcsei városháza helyreállítási terve. Elkészítette a Mátyás-templom környékének rendezési tervét, a főútra levezető lépcsőrendszerrel együtt. 1880-1883-ig tervezte a Szegeden felépült református templomot, 1895-96-ban a Szent István-szobor talapzatát, 1897-től a Halászbástyát.

A reprezentatív Schulek lépcső, amely ma az építész nevét viseli, 1907 körülForrás: Wikimedia Commons

1910-ben adták át a tervei alapján felépült János-hegyi Erzsébet-kilátót. 1914-es nyugdíjba vonulásáig több terven is dolgozott, sőt, még azután is.

Schulek Frigyes a dolgozóasztala mellett / Forrás: Forrás: Wikimedia Commons

Az Osztrák–Magyar Monarchiában 1887-ben a tudományos és irodalmi működés elismerésére alapított “Pro litteris et artibus” rendjellel tüntették ki 1917-ben. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, és a Magyar Mérnök és Építész Egylet a tiszteletbeli tagja volt.

A tanácsköztársaság zavaros évei miatt utolsó éveire Balatonlellére kényszerült költözni – itt is érte 1919. szeptember 5-én a halál – Testét 1959-ben exhumálták és áthelyezték Visegrádra, ahol fiával együtt nyugszik.

Kivételes ember volt, akire méltán lehetünk büszkék.

Forrás: schulek.bkszc.hu

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/83588/pics/lead_800x600.jpg
építész,Halászbástya,Schulek Frigyes
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?