Blogolj!

Szűcs Bandi – Az álmodern, divatfüggő építészet helyett szeressük és becsüljük a saját kultúránkban gyökeredzőt!

Bara Arisztid

Gyerekkorom mézédes nyarait Csopakon töltöttem. Pár éve nosztalgiából felkerestem a jó öreg nyaralót, majd a környéken andalogva megpillantottam valamit, ami abban az időben még nem állt ott. Nem fért a fejembe, hogy miért nem emlékszem erre az meseszép épületre. Utánajártam, és megtudtam, hogy hiába néz ki úgy az épület mintha legalább száz éve ott díszelegne, bizony csak pár éve épült. Azóta szerelmes vagyok Szűcs Bandi munkásságába.

Nem csoda, hogy a csopaki Szent Donát Szőlőbirtok kapta meg 2016 legszebb kisbirtoka címet

Szűcs Endre 50 éve építész, s e fél évszázad java részét a műemlékek, a régi házak megmentése, és a történelmi múlttal rendelkező környezetben történő helyreállítások, új házak tervezése töltötte ki.

Vajon hogy indult el ezen a pályán?

Szűcs Endre (1944) egy Vas megyei kis faluban született. Családjának dunántúli és erdélyi kapcsolatai meghatározóak építészeti gondolkodásában. Mérnök édesapja hatására kezdte meg tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, ahol 1968-ban szerzett diplomát.

Hitében Makovecz Imre erősítette meg

A politikától átitatott egyetemi légkört fojtogatónak, az oktatásban előtérbe helyezett Bauhaust túl szikárnak és ridegnek érezte. Az akkor tudatosan háttérbe szorított népi építészet, a szecesszió és a historizmus iránti elköteleződésében az egyetemi korrektorként oktató Makovecz Imrétől kapott megerősítést, akivel később, a Kós Károly Egyesüléshez való csatlakozásakor szoros baráti és szakmai kapcsolatba került.

„Az álmodern, divatfüggő építészet helyett szeressük és becsüljük azt, ami csak itt, saját kultúránkban gyökerezve bontakozhat ki. Meg kell próbálnunk az építészetből is költészetet, játékosságot varázsolni, és ellenállni a múló világdivatok hívságainak" – véli ma is Szűcs Endre.

Nem térben, hanem időben disszidált

A '68-as események hatására több évfolyamtársa elhagyta az országot, ő azonban nem térben, hanem időben disszidált, műemlékekkel foglalkozó építészként a múltban találva meg a kapaszkodót. A „klasszikus" műemlékvédelem kezdő építészként lett a szakterülete, majd 1981-ben műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett.

Azok a bizonyos üvegablakok

A FIMÜV Műemléki Osztályán kapott tervezési feladatok során találkozott a századforduló üvegablakaival. Évtizedek óta keresi, dokumentálja és rendszerezi a nagy-magyarországi üvegművészet remekeit. Ebből írta doktori disszertációját (1985), és ennek eredményeit összegezte a többéves, építész alkotótársakkal folytatott kutatómunka eredményeit összegző, 2005-ben megjelent hézagpótló könyvét a Megfestett fény – díszüveges munkák a történelmi Magyarország építészetében 1945-ig címen.

A műemlékek és a MÉRMŰ

Kezdetben a FIMÜV Műemléki osztályának munkatársaként, majd később magánzóként, jelentős számú műemlékfelújítás tervezője volt. Egyik legjelentősebb munkája az alsóbogáti Festetics-kastély felújítása (Tóth Péterrel, 2014), amely Europa Nostra díjat nyert az Európai Unió legrangosabb, műemlék felújításokra kiírt pályázatán, valamint a Pro Architectura, és az ICOMOS díjat is kiérdemelte.

A MÉRMŰ Stúdió 1980-ban alakult Szűcs Endre vezetésével, először Szépítők PJT névvel, műemlék-helyreállítási főprofillal. A rendszerváltás után csökkentek a műemlékes feladatok, így a hagyományőrző családi házak tervezése vette át ennek helyét, főleg a Balaton-felvidéken, az Őrségben és az alföldi tanyavilágban.

Az általa vezetett Mérmű alkotóműhely az építészeti feladatok széles körét öleli fel, nevéhez kapcsolódik Sopron Fő terének és belvárosi utcáinak rekonstrukciója, valamint a várfal sétány tervezése. A szakrális építészeti alkotások közül kiemelendő a Kárpát-haza templom Verőcén.

A gyimesi népi építészet megmentője

Szűcs Endre a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként 1993 és 1996 között Zakariás Attila sepsiszentgyörgyi építésszel a gyimesi népi építészetet kutatta, melynek során mintegy 100 épület felmérése és fotódokumentálása történt meg. Ezt követően nem csupán rajzban és tudományos értekezés formájában, hanem a valóságban is átörökítették a gyimesi házakat: lebontásra ítélt régi épületeket vásárolnak, szedik szét, hogy a Gyimesközéplokon kialakított, alapítványi formában működő falumúzeumukban újra felépítsék. Az 1990-ben indult kezdeményezésük eredményeként mára tizennyolc épület és egy kápolna áll a területen.

Mindene a Balaton-felvidék

Szűcs Endre annyira beleszeretett a Balaton-felvidékbe, hogy a tájba simuló népi építészet ügyének élharcosa lett. Megszállott, aki ezt az örökséget „bebíróként" – azaz a 70-es években ideköltözött városi értelmiségiként – is folytatni kívánja, meggyőzve az ügy fontosságáról őslakosokat és építtetőket egyaránt. Mára már legalább 100 ház, présház fűződik a nevéhez.

2014-ben Ybl-díjat kapott, 1990-ben a Magyar Műemlékvédelemért emlékplakettje szakmai elismerésben, két ízben Építészeti Nívódíjban, 2006-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült.  Több mint egy tucat Év Háza díj nyertese, 2011-ben Pro Architectura díjat, 2013-ban Europa Nostra díjat kapott az alsóbogáti Festetics-kiskastély műemléki felújításáért.

Még az is lehet, hogy van esélyed találkozni vele, ha ellátogatsz augusztusban a KŐFESZTRE

Forrás, képek: mmakademia.hu , eloepiteszet.hu 

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/75864/pics/lead_800x600.png
építész,Káli-medence,műemlékvédelem,Szűcs Bandi,Szűcs Endre
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?