2079 fertőzött, 63 halott
A járvány megjelenése óta összesen már 63 642-en fertőződtek meg. Az elmúlt huszonnégy órában 63 többségében idős, krónikus beteg halt meg, így az elhunytak száma 1535 főre emelkedett, 16 646-an pedig már meggyógyultak.
Blogolj!

Szelényi Károly – Aki a legjobban ismeri Magyarországot!

Bara Arisztid

Pár napja kezembe akadt Somogyi Győző és Szelényi Károly közös könyve a Káli-medencéről és teljesen belefeledkeztem. Szelényi Károly fotóművész fotóit egyébként is nagyon kedvelem, mert nem hazudnak. Erre szerintem csak egy profi képes: úgy visszaadni a valóságot, hogy az a leghihetőbb, de egyben a legcsodálatosabb legyen.

13 évesen már díjat nyert!

Szelényi Károly fotóművész 1943. április 26-án született Budapesten. Tizenhárom évesen nyerte az első díját, méghozzá az Országos Középiskolai Fotóversenyen Pécsett. Egy 500 wattos lámpával világította meg a húgát az akváriumuk előtt, amiből a győztes portré született – csak a halak nem örültek ennek a győzelemnek, mert a lámpa melegétől szó szerint megfőttek.

Megörökítette nekünk egész Magyarországot

A fiatal Szelényit a fotózásban különösen a technikai részletek érdekelték, és meg akart tanulni mindent, ami ezzel kapcsolatos, ezért jelentkezett a Forte gyárba, ahová fel is vették.

Az ifjú Szelényi Károly / Fotó: Paskéta Lajos

Ezután került az 1960-as évek közepén a Corvina Kiadóhoz, amely a ’70-es évek elejétől olasz és német mintára színes központi archívum létesítését határozta el. Nagyszabású programot indított be a hazai múzeumok és egyházi gyűjtemények publikálására is. Így kapott Szelényi Károly megbízást a magyarországi freskók fotózására.

„Mindenki menekült a feladattól, senki nem akart cipelni egy 60 kilós fényképezőgépet a tartozékaival. Én pedig nagyon megörültem a lehetőségnek”

-         mesélte a fotóművész.

A magyar freskók már soha sem tűnnek el      

A nyugati határtól a keletiig Radocsay Dénessel és Deák Klára restaurátorral keresték fel a legjelentősebb templomokat, sokszor határsáv-belépési engedéllyel. Az archív képek mutatják a helyszínre való szállítás és a fotózás nehéz körülményeit, pl. az áramot csak igen messziről lehetett keríteni.

Ez a könyv a mai napig megőrizte az évszázadok során sokat szenvedett s azóta is romló minőségű műalkotások hangulatát. 

Még Vatikánban is Magyarországot fotózta

A hetvenes évek végén Lékai László bíboros azt kérte VI. Pál pápától, hogy jelöljön ki a magyarok számára egy kápolnát a római Szent Péter bazilika egyik grottájában. A lengyelek, írek, litvánok ekkor már rendelkeztek egy-egy kápolnával. 

A kijelölt romos helyiség feltárásával a nemzetközileg elismert műemlékszakértőt, Gerő László építészt bízták meg. Az Esztergomi Keresztény Múzeum megbízásából a feltárás dokumentálását Szelényi végezte és végeztette el.

Izgalmas volt a Vatikán falai között közlekednem, ahol olcsón benzint is vehettem. A Via Julia 2. emeletén helyezkedetek el az egyházi irodák, ahol 4 apáca bőséges ellátásban részesített. Az 1. emeleten működő magyar hivatalos intézet munkatársai ide nem léphettek be, illetve ez a tiltás kölcsönös volt.”

A kápolnahelyet ajándékozó, időközben elhunyt VI. Pált a kápolna mögötti térségben helyezték örök nyugalomra, ahogy mondta, kedves magyarjai közelében.

A Magyarok Nagyasszonya kápolna végül 1980-ban került felszentelésére. A szentelést II. János Pál végezte.

2000-ben, a millennium évében jelent meg az „A magyarok ezer esztendeje Rómában” című könyv, amely az István király koronázása óta folyamatos római jelenlétünket kíséri végig.

„Mivel a vatikáni fotóiroda nem szívesen enged be területére idegen fotósokat, nehezen tudtuk nekik elmagyarázni, hogy minket ezekhez a helyszínekhez 1000 év köt. Például a pápa lakosztályát érintő falon, Raffaello 16. századi freskóin, Magyarország és az akkor létező országok láthatók.”  

A honi tájak gyönyörűsége és még sok-sok könyv

A kiadó fotószerkesztője, az ismert szociofotós, Kálmán Kata a tervezett kiadványok képanyagának elkészítéséhez általában több fotóst is felkért, melynek eredményeként a művek színvonala nem volt mindig egységes. Emellett bizonyos témák nem voltak fotogének, pl. egy fontos, de alig észlelhető földvár nyomai helyett tanácsos lett volna egy rajzot készíteni.

Nagy előrelépést jelentett az a megbízás, amit egy Balaton-album lefényképezésére kapott Szelényi 1978-ban. Balaton – Táj változó fényben volt  a címe, amit már teljesen önálló munkaként könyvelhetett el.

„Az önállóság persze itt csak a fotókra vonatkozik, hiszen tanácsadók, szakemberek, a helyismerettel rendelkező segítőtársak nélkül magam nem találtam volna meg azokat a rejtett szépségeket, a táj és az ember évszázados kapcsolatából kialakult különleges színhelyeket, melyeket megörökíthettem kamerámmal.”

Ezzel az albummal indult útjára a Táj változó fényben című sorozata, melynek második darabja a Tokaj c. album volt. A további években Pécsről, Heves megyéről, a Káli-medencéről, Magyarországról és a magyarokról készített könyveket.

A Corvina nagyívű programjának köszönhetően ezekben az években több, idegen nyelven is megjelent albumot is illusztrált, úgy mint a Vasarely- és Chagall-albumot, a Bécsi, a Limogi porcelán c. könyvet, Lesznai Anna és Gross Arnold képeskönyvét, Kresz Mária egész kerámiaművészetünket átfogó albumát és az Esztergomi Keresztény Múzeum legértékesebb darabjait bemutató kiadványokat.  

A magyar koronázási jelvények fotóit is neki köszönhetjük

1980. január 6-án, Jimmy Carter elnöksége alatt, a texasi Fort Knox katonai támaszponton őrzött koronázási jelvények visszakerültek Magyarországra. Az átadással Cyrus Vance külügyminiszter volt megbízva.

A hazaszállítás titokban történt, a publikum csak 2 órával a Ferihegyre való érkezés után értesült az eseményről. A visszaadást politikai okokból Amerika és az emigráns magyarok is hosszú ideig ellenezték.  Végül a jelvények és a palást a Nemzeti Múzeumban kerültek elhelyezésre, majd kiállításra. 

Kovács Éva művészettörténész és Lovag Zsuzsa régész kezdte meg a Szent Korona kutatását. A jelvények és a palást részletes lefényképezésével Szelényit bízták meg. Az első kiadvány az ő kutatási eredményeiket tartalmazta.

Az ember egy idő után, szinte észrevétlenül, magyar akart lenni

Úgy érzem, Kovács István, egy Szelényi kiállítás megnyitóján mondott rövid beszéde foglalja össze a legjobban a fényképezés mesterének munkásságát.

„Talán húsz éve annak, hogy a szokásos esti beszélgetéseinket lezáró csöndet lengyel ismerősöm, atyai jóbarátom, aki a II. világháború éveit a Varsó és London közötti futárszolgálat parancsnokaként Budapesten töltötte, a következő szavakkal törte meg: „Nem tudom, pártfogóink barátsággal magyarázható szeretete vagy inkább a magyar táj hangulata, lelke volt-e az oka annak, hogy az ember egy idő után, szinte észrevétlenül, magyar akart lenni. Tájat mondtam…, de a táj elválaszthatatlan attól, aki lakja… A magyar táj delejező ereje talán mégis abban rejlik, hogy eltakarja lakóját… A háttérből, a láthatár mögül, a hegyeken túlról, a folyóvizekből, a föld alól érzik az emberek szívdobbanása… Egy idő múltán mind inkább azt szerettem volna, hogy e láthatatlan lüktetésnek én is forrása lehessek. És úgy éreztem, hogy csak magyarként lehetek az…” „Megmagyarázhatatlan” – tette hozzá elgondolkodva.

A magyarázatot, évek múltán, mintha Szelényi Károly képeiben találtam volna meg. Szólhatnék a köddé dermedt forgószél fölött bíboroskalapként pörgő Badacsonyi hegytetőről, a Káli-medence szelíden háborgó virághullámai fölött szimatoló kőorr láthatárba hasító bódulatáról, a nagyvázsonyi pálos kolostor romjait belül még mindig strázsáló M-betűről, a múlt összenőtt ikerszerzeteseinek megkövesedett emlékéről vagy az őszi kamra-belső mennyei rendetlenségéről…”

Nincsenek véletlenek. A sors Szelényi Károlyt jelölte ki arra, hogy dokumentálja 1000 éves történelmünket, hazánk freskóit, műtárgyait és feledhetetlen tájait. Ezért is gondolom, hogy talán ő ismeri legjobban Magyarországot.

Ha meg szeretnéd pihentetni szemedet a Káli-medence szépségein, sőt mi több, ha szeretnél találkozni a Káli-medencéről készült Szelényi-könyv társszerzőjével, Somogyi Győző festőművésszel, akkor feltétlenül látogass el augusztusban a KŐFESZT-re! 

Forrás: mta.hu, magyarkepek.hu

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/75604/pics/lead_800x600.jpg
fotóművész,Káli-medence,Szelényi Károly
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?