6360 fővel emelkedett a fertőzöttek száma itthon
Ezzel 192 047 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma az elmúlt 24 órában és elhunyt 115 beteg, így az elhunytak száma 4 229 főre emelkedett.
Blogolj!

Pigniczki Fanni – Bárcsak mindenkinek ilyen családja lenne!

Bara Arisztid

Sokat hallani mostanában Pigniczki Fanniról. A fiatal lány egyre jobb formában van, és az esélye is megvan arra, hogy kijusson a 2020-as tokiói olimpiára. Aki nem tudná, Fanni egy gyönyörű sportág, a ritmikus gimnasztika álomszép és hihetetlenül tudatos, 19 éves sportolónője.

Fannival az MTK ritmikus gimnasztika csarnokában találkoztam. Amikor odaértem még tartott az edzése, de valahogy sehol sem láttam azt a rémes vasszigort, amiről az általános iskolai ritmikus sportgimnasztikázó – abban az időben még így hívták a sportágat – osztálytársnőm mesélt. Edzője, Deutsch-Lazsányi Erika éppen egy új elemet gyakoroltatott vele. Fanni később elmesélte, hogy őt sohasem kellett - és most sem kell - noszogatni, azért hogy gyakoroljon. Pontosan addig edz, amíg jónak látja - és ez általában jóval tovább tart, mint ahogy azt edzői elvárnák tőle.

Deutsch-Lazsányi Erika és Pigniczki Fanni edzés közben

Olyan sok sport van, miért pont a ritmikus gimnasztika?

Fanni sportoló családba született Budapesten, 2000. január 23-án. Nagypapája és édesapja pingpongosok voltak. Utóbbi a junior válogatottságig vitte, de az élsport helyett inkább az egyetemet választotta, a nagypapa, Pigniczki László viszont világbajnoki ezüstérmes volt csapatban.

Ebből elég egyértelműen következett, hogy az egyébként is örökmozgó kislánynak valamit sportolnia kell. Így esett, hogy már három évesen ovis tornázni kezdett. De az „egy sport, nem sport” elv alapján – na meg, hogy kiválaszthassa a neki legjobban tetszőt - szülei még több sportágat is kipróbáltattak vele. Síelt, teniszezett, sakkozott, balettra járt, kézilabdázott, de Fanni valahogy mindig visszatért az tornához.

Végül újra ovis tornázni kezdett egy iskolában, ahol egy rg-s edző tartotta az órákat. Az edző első kérdése az volt az anyukához, hogy hol ritmikus gimnasztikázott eddig a kislány. Fanni anyukája kikerekedett szemekkel nézett az edzőre, ugyanis nagyjából fogalma sem volt arról, hogy mi az az rg. Erre az edző így folytatta:

Nyugodtan elmondhatja nekem, hol rg-zett a kislány, mert én mindenkit ismerek a szakmában.

Fanni anyukája még mindig nem értette a kérdést, így derült ki az edző számára, hogy a kislány sohasem rg-zett, de az is, hogy óriási tehetségre lelt. Fanni ekkor, vagyis öt évesen kezdett el ritmikus gimnasztikázni.

Fanni első versenyén / Fotó: Facebook

Honnan ered Fanni ereje? Mert bizony az élsporthoz ebből sok kell!

A szülők mindenben támogatták lányukat. Megkapta tőlük - ami szerintem egy gyerek számára a legfontosabb, a leginspirálóbb - a közös, tartalmas együttléteket, a figyelmet és a feltétel nélküli szeretetet. Rengeteget túráztak, kirándultak, vagy csak kimentek a közelbe piknikezni, beszélgetni - meghallgatták és meghallották egymást.

Fanni nyaranként sok időt töltött falun élő nagymamájánál is. Itt játszott a szintén a faluban nyaraló másod unokatestvéreivel is. A nagypapa is gyakran látta el tanácsokkal. Ez a szinte idilli gyerekkor olyan erővel ruházta fel a kislányt, amivel könnyen bírta a rengeteg edzést, sőt még a tanulmányaiban is jeleskedett.

Hogy marad ideje, kedve még tanulni is?

Fanni a pestszentlőrinci Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnáziumban kezdett el tanulni. Hatodik osztályos korától magántanuló lett. „Zseni” bátyja segített neki a tanulásban, így az általános iskolában kitűnő tanuló volt, annyira, hogy szerinte, ha nem sportolt volna, akkor most matekzseni lenne. A sikeres érettségi után, most a Testnevelési Egyetemen tanul. És hogy hogy bírja?

A kimerítő edzések után kifejezetten jólesik valami mással foglalkozni, valami teljesen mást, újat tanulni” – mondta Fanni.

A jövő

Egyáltalán nem kizárt egy olimpiai, pontosabban a 2020-as tokiói olimpián való szereplés. Ez óriási eredmény lenne a sportág szempontjából, hiszen Fráter Viktória volt az utolsó magyar, aki ritmikus gimnasztikázóként olimpiai kvótát szerzett. 1992-ben, 1996-ban, 2000-ben volt ott a játékokon, azóta azonban egyetlen utódnak sem sikerült kiharcolnia a részvételt. 

Mi tagadás, Fanni is tudja, hogy nem fog tudni élete végéig rg-zni, ezért tudatosan, már most gondol a jövőjére. A továbbtanulás számára nem kérdés. Szívesen lenne sportpszichológus, vagy gyógytornász, hogy melyik utat, szakmát választja, majd kiderül, de egy dolgot biztosan tud: mindenképpen az egészséggel szeretne foglalkozni.

A mesés kelet

Mindenkinek vannak álmai. Természetesen Fanninak is, és nemcsak olyan, ami a sportot illeti. Kicsi kora óta vonzódik Ázsiához és vágyódik is oda. Édesapja a munkájának köszönhetően sokszor megfordult több ázsiai országban és a kislányának sokat mesélt erről az izgalmas világról. Az utakról ajándékokat is hozott magával, amelyek természetesen mások voltak, mint az itthon megszokottak és Fannit teljesen elvarázsolták.

Az olimpiai aspiráns hölgy ugyan már háromszor járt Tokióban, de a Japán főváros kicsit sem fedi le egész Ázsiát. Az mondjuk nem biztos, hogy az élsport befejeztével egyből elkezd utazgatni, mert elmondása szerint annyit utazik, hogy egy kicsit jó lesz majd itthon, de ami késik, az nem múlik.

Amit irigylek Fannitól

Amit irigylek Fannitól az nem az elért eredményei, sőt még csak nem is az előtte álló sikeres jövő, hanem bizony a szülei és a nagyszülei. Bárcsak mindenkinek ilyen családja lenne!

Leadfotó: Facebook

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/73503/pics/lead_800x600.jpg
Pigniczki Fanni,RG,ritmikus gimnasztika
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?