Blogolj!

Rofusz Ferenc – Hogyan lesz majdnem egy Oscar-díjasból földönfutó?

Bara Arisztid

Rofusz Ferenc, aki Rófusz Ferencként született – de soha sem használta azt a kis árválkodó ékezetet – az Oscar-díjas A légy-nek köszönheti ismertségét. Számomra azonban sokkal érdekesebb, izgalmasabb Oscar-díjánál az élettörténete. Tükröt tart nekünk. Íme, dióhéjban.

Annak ellenére akart Magyarországon karriert csinálni Rofusz Ferenc, hogy Oscar-díjat nyert. 1981-es döntését még akkor sem sajnálta, amikor húszévnyi amerikai távollét után a szakma fenyegető telefonokkal és kulcslyukba nyomott pillanatragasztóval várta idehaza.

Így indult el a pályán

Rofusz Ferenc Budapesten született 1946-ban. Rajzkészségét édesanyjától örökölte, aki kendők tervezéséből, festéséből tartotta el négy fiát. Ők is megtanulták - hogy segítsenek neki ­– batikolni, keretre feszíteni a selymet. A Mafilmnél szerzett díszletfestői és trükkfilmrajzolói tapasztalatok után, 1968-ban került a Pannónia Filmstúdióhoz. Végigjárta a klasszikus szamárlétrát, volt fázisrajzoló, kulcsrajzoló, animátor. Jankovics Marcellal közösen társrendezője volt a Gusztáv-sorozatnak, részt vett a Kérem a következőt! című sorozat és a János vitéz elkészítésében is. 1971-ben lett önálló rendező. Első animációs filmjét, melynek címe a Kő volt, Nepp József ötlete alapján készítette 1974-ben.

Az Oscar-díjas A légy története

Következő alkotása, a ma már jól ismert, háromperces A légy című háttér-animációs film volt.

„A légy forgatókönyvét 1976-ban adtam be először, de azt mondták, hogy nem jó a vége, mert politikus. Ezért többször átrajzoltam a végét, például a legyet nem csapják agyon, hanem szembefordul az üldözőjével. Az sem tetszett a művészeti zsűrinek. Amikor ismét eltanácsoltak, újra és újra beadtam elbírálásra. Időközben a Balázs Béla Filmstúdióba is elvittem, mert náluk inkább lehetett rendhagyóbb dolgokat csinálni, de ott azzal utasítottak el, hogy nem látnak benne fantáziát”

– nyilatkozta egyszer Rofusz Ferenc.

A légy háromperces film, arról szól, hogy egy verőfényes napon az idillikus kerti környezetből a lakásba tévedt légy miként válik láthatatlan pusztító erő áldozatává. Hogy ki csapja agyon a vergődő rovart, csak sejtjük, de nem látjuk. Ezért kérdezték Rofusz Ferenctől minduntalan a cenzorok: na jó, de ki a légy és ki az üldöző? A film üzenete nem félremagyarázható: a mindenkori hatalomnak kiszolgáltatott életért való kiállás.

A légy sokkal bonyolultabb technikájú, mint más animációs filmek: közel 4500 fázisrajz készült el, s ebből 4000 maradt a filmben. Rofusz a filmet kockáról kockára rajzolta, minden egyes tollvonás egyszeri, nem ismétlődő.
Két évig rajzolta a filmet, addig a felesége magánóvodát nyitott a lakásukban, sajátjaikon kívül még öt gyermekkel foglalkozott. Legnagyobb meglepetésére a film több díjat kapott Európában, s a tengerentúlra is kijutott.

„Ottawában az óriási teremben először azt hittem, nem tetszik a nézőknek, mert a több mint kétezer egyetemista elkezdett fütyülni, üvölteni. Vetítés után odajött hozzám Bill Littlejohn, Walt Disney utolsó élő animátora, és magához ölelt. Kategória- és közönségdíjas lettem. Azonnal meghívtak az USA-ba, Los Angelesbe, így mielőtt hazautaztam volna Európába, a Hanna–Barberától a Disneyig végig járhattam számos stúdiót.”

Mivel A légy 1980-ban majdnem minden fesztivált megnyert, az illetékesek felterjesztették Oscar-díjra. Miután a selejtezőn bekerült a legjobb három film közé, az amerikaiak a Hungarofilmen keresztül Rofusz Ferencnek és feleségének is küldtek névre szóló meghívót a hivatalos díjkiosztásra. Hiába. A kor szelleméhez „méltón” Rofusz felettesei a meghívókat nem juttatták el hozzá. Ennek ellenére - miután tudta, hogy felterjesztették - megkérdezte, hogy kimehet-e Hollywoodba, de azt a választ kapta, hogy nem, mert két kanadai film is versenyben van, s azokkal szemben nincs semmi esélye, hogy ő kapja az Oscart.

Otthon, a Szabad Európa Rádión hallgatta a közvetítést. És egyszer csak bemondták, hogy a The Fly nyerte az Oscart!

A neki ítélt díjat helyette – ám ezt el nem árulva az átadóknak – Dósai István, a Hungarofilm akkori igazgatója vette át. A szobrot azonban még aznap elkobozták tőle. Rofusz később személyesen vehette át az Oscar-szobrocskát és ekkor utasította vissza élete legjobb munkaajánlatát, mert itthon akart karriert építeni.

Fotó: rofuszferenc.hu

Távol a hazától

Itthon azonban a politika nem hagyta kibontakozni. Ahol tudták elgáncsolták terveit, ötleteit, beleszóltak a legapróbb részletekbe is. Jövedelme is nagyon alacsony maradt. Aztán három évig nem kapott munkát. A végén már azt hitte, hogy teniszedzőként kell folytatnia a pályafutását.

Szinte az utolsó pillanatban a németek megvásárolták az egyik filmötletét, így 1984-ben egy koncertiroda segítségével Németországba került - hivatalosan muzsikusként. Zenélésről persze szó sem volt, rajzfilmstúdióknak dolgozott, és jól is keresett, ám szinte minden pénzét haza kellett utalnia a Pannóniának.

Ezek után nem csoda, hogy 1988-ban beadta a papírjait Kanada bonni nagykövetségére. Két héten belül megkapta az állandó letelepedési engedélyt és a repülőjegyeket. Kanadában a Nelvana rajzfilmstúdióban kezdett dolgozni, majd később saját stúdiót alapított Super Fly Films néven.

A csőd

A technika nagy ívben fejlődött, a kézi munkát a gépek váltották fel. Kanadában hónapok alatt tönkrementek a több évtizedes múltra visszatekintő cégek. Nélkülözhetetlenné vált a háromdimenziós komputertechnika, mert mindent - ráadásul sokkal rövidebb idő alatt és lényegesen jobb színvonalon - elő lehetett állítani. 1995-re már annyira számítógépesítették a szakmát, hogy körülbelül félmillió dollárt kellett volna befektetnie ahhoz, hogy versenyképes maradjon, ezért bezárta a stúdióját.

Újra itthon

2002-ben tért haza, de hajdani kollégái nem fogadták valami lelkesen, főleg amikor idehaza pályázni kezdett a filmjeire. Nem mondhatnánk elegánsnak az a reakciót, hogy amikor kérvényt nyújtott be produkciója támogatásához, és pénzt kapott, akkor az egyik éjjel megcsörrent a telefonja, és egy ismeretlen hang ezt „közölte” vele: „Húzzál vissza Kanadába, ne vedd el a pénzünket!”. Korábbi budai stúdiójának zárját pillanatragasztóval beragasztották, de beverték a kocsija ablakát is.

Nehéz elképzelni egy Oscar-díjasról, de alig él meg kis nyugdíjából. Idén végre történt valami. A tarthatatlan állapot rendeződni látszik azáltal, hogy a Kossuth-díj és az Oscar-díj mellé megkapta a Nemzet Művésze címet. Őszintén gratulálok neki. Megérdemelte.

Forrás: mno.hu

Leadkép: parokia.hu

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/63783/pics/lead_800x600.jpg
A légy,Kossuth-díj,Nemzet Művésze,Oscar-díj,Rofusz Ferenc
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?