Blogolj!

Lovász Lászlót nem az elérhető díjak, hanem az elérhető eredmények mozgatják

Bara Arisztid

A magyar tudomány ünnepéről az MTA már 1997 óta emlékezik meg, hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.

Az 1845-től hivatalosan is Magyar Tudományos Akadémia néven emlegetett intézmény 1830-ban, az alapszabályok kidolgozása és királyi jóváhagyása után kezdte meg tényleges működését. A főleg főurakból és főpapokból álló 25 tagú igazgatótanács gazdálkodott a társaság vagyonával, nevezte ki az első 23 tagot, választotta meg a tisztségviselőket. Az első elnök a történetkutató Teleki József gróf lett, alelnökké pedig Széchenyi Istvánt választották. Az intézmény működtetésében kulcsszerepet töltött be a titkár: e hivatalt az első fél évszázadban Döbrentei Gábor, Toldy Ferenc, Szalay László és Arany János töltötte be.

Azóta sok év telt el és történelem viharában több elnök is megfordult az intézmény élén. Most Lovász László tölti be ezt a posztot.

Az ifjú Lovász László

1948-ban született Budapesten. Akár orvos is lehetett volna, mint az édesapja, akinél szintén felmerült, hogy a számok, elméletek alaposabb megismerésének szenteli életét, de végül a gyógyítás mellett döntött. Azonban elfogadta, hogy fiának a matematika a szenvedélye.

A szenvedély a fővárosi Fazekas Mihály gimnáziumban ért életre szóló hivatássá. A Fazekasban 1962-ben indult az első matematika tagozatos osztály. Elképesztő agyak jöttek össze…

Egy osztálytársának köszönhetően ismerte meg Erdős Pált, a világhírű matematikust. Az ifjú Lovászt lenyűgözte Erdős stílusa, ahogyan a matematikát művelte: a tudomány iránti odaadás, az érdekes problémák iránti nyitottság és az, ahogy az új eredményeket és az általuk felvetett problémákat azonnal közzétette.

Erdős mellett még valaki hatott rá életre szólóan, ráadásul az osztályból: Vesztergombi Katalin. A diákszerelem máig ható következménye négy gyerek, öt unoka és számos közös tudományos dolgozat.

Tanulmányai, kutatásai, elismerései

A matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1970-ben szerezte meg, 1971-ben pedig matematikusi diplomát és Dr. rer. nat. címet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1977-ben a matematikai tudományok doktora lett. Az MTA levelező tagjává 1979-ben, rendes tagjává pedig 1985-ben választották.

Kutatási területe a kombinatorika és a gráfelmélet, illetve ezek alkalmazásai a számítógép-tudomány és az operációkutatás területén. Nevéhez fűződik a „Lovász-féle lokális lemma”, a „Lovász-féle téta-függvény” és a „Lenstra–Lenstra–Lovász-algoritmus”.

Óriási szerepe van abban, hogy a magyar matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött.

Legújabban a nagy hálózatok vizsgálatának matematikai alapjaival foglalkozott, továbbá társszerzőként kidolgozta a gráflimeszek elméletét.

2007-ben Bolyai-díjban, 2008-ban Széchenyi-nagydíjban részesült. A nagy nemzetközi díjak közül a Kiotó-díjnak és a Wolf-díjnak is birtokosa, a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke.

Ennek ellenére az vallja, hogy

„A tudóst nem az elérhető díjak, hanem az elérhető eredmények mozgatják: kutatási eredmények, tanítványainak sikerei, egy újszerű könyv megírása”.

2014-ben választották az MTA elnökévé, 2017-ben pedig újraválasztották.

Egy dolog biztos: Lovász László tudományos munkássága vitathatatlan és példaértékű.

És az is biztos, hogy nem véletlenül választották az MTA élére.

Forrás: mta.hu

Fotó: nol.hu

 

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/63417/pics/lead_800x600.jpg
elnök,ELTE,Lovász László,matematikus,MTA
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?