Gera Zoltán, a haldokló magyar futball utolsó külföldi helytartója

Dorogi László

Amikor egy magyar futballista visszavonul az aktív játéktól a legritkább esetben kapjuk fel a fejünket. Most viszont az a Mágikus Magyar akasztotta szögre stoplisát, aki a futball őshazájának tiszteletét vívta ki őszinte játékával.

Fotó: AFP/Olly Greenwood

Tisztán emlékszem, otthon, egyedül néztem a Magyarország-Portugália Európa-bajnoki csoportmérkőzést. A barátaim éppen nem értek rá meccset nézni, öcséim egyébként sem néznek focit és otthon sem voltak, így hát a munka után jól megérdemelt sörömmel, az elmaradhatatlan magyar zászlóval és nem kevés izgatottsággal vonultam a tv elé. Mintha csak megéreztem volna, hogy itt valami nagyon nagy, valami különleges történik néhány perc múlva a két szemem láttára. Aztán jött az a bizonyos szöglet után lecsorgó labda és sosem felejtem el a kétségbeesett portugál fejeket, ahogy rettegve nézik Gerzson bivalyerős bombáját, ami kérlelhetetlenül száguld a portugál kapuba. Ez volt Gera Zoli utolsó gólja a válogatottban, s olyan méltón komponálta meg, hogy tökéletes koronája legyen fantasztikus labdarúgó-pályafutásának.


Gera Zoli az a futballista, akinek játéka láttán talán még a legelvakultabb Újpest, vagy Debrecen szurkolók is elismerően biccentenek, biccentettek. Na, persze nem nyilvánosan, bátran hangoztatva, csak úgy, mint ahogy az ősi ellenfelek tiszteletben tartják egymás hatalmas tudását. Némán, magukban, bólogatva. Gera sztorija példaként kell álljon a jövő magyar futballistái előtt, mert a labdarúgás, a játék, amit olyannyira szeretünk, igenis képes megváltoztatni az emberek életét, képes kapaszkodót nyújtani ebben az elzüllött és elkorcsosult világban és segít hitünk megerősítésében is.

A kis Zolival eleinte nem volt semmilyen probléma, az általános iskolát jó eredménnyel végezte el. A gondok akkor kezdődtek amikor az a bizonyos rossz társaság kerítette hatalmába gondolatait, na meg aztán szülei válása sem éppen a legjobbkor jött, már ha tud ilyesmi egyáltalán jókor jönni. Zoliék gyakran jártak haverjaival pécsi iskolája aulájába csocsózni, biliárdozni és zenét hallgatni, s amikor megjelentek az idősebb, Zoli szemében menőbbnek számító srácok, elindult a hógolyó a lejtőn. A pécsi Kertváros lett az új otthona, egyre többször lógott az iskolából, játékfüggőség kerítette hatalmába, a hógolyóból pedig szépen lassan létrejött a lavina.

"Mindig félretettem a reggelire adott pénzt, amit gyorsan eljátszottam, később már az edzés helyett is játékterembe jártam"

- emlékezett vissza gyerekkorának sötét időszakára Gera. Tizenkét évesen már napi szinten dohányzott, ivott, de ami még rosszabb, rákapott a szipuzásra is.

"Elmentem egy játékterembe, ahol megismerkedtem néhány sráccal. Megkérdezték: nem próbálom-e ki a szipuzást? Kíváncsiságból, elmentem megnézni, hogy csinálják. Aztán ott kötöttem ki, hogy velük együtt szipuzok. Ha nem fordulok Istenhez, lehet, hogy már nem is élek, de valószínűleg egy kábítószeres, semmittevő ember lennék."

Mert a hit adta vissza Zolinak az életét és a hit miatt tért vissza szeretett játékához, a focihoz is. A káros szenvedélyek és a csapongó életmód persze éreztette kártékony hatásait, fizikai állapota olyan rossz volt amikor újrakezdte a focit, hogy még apja is úgy gondolta, legfeljebb a magyar harmadosztályban lesz képes megállni a helyét. Éppen ez a kételkedés kellett Gerzsonnak, mert ettől még inkább odatette magát az edzéseken, keményebben küzdött azért, hogy bekerülhessen a pécsi Kinizsi csapatába.

Fotó: Nemzeti Sport

Első NB I-es találatát 2000. április elsején lőtte a Győri ETO kapujába a PMFC színeiben, néhány hónappal később pedig már a Ferencváros játékosának mondhatta magát. A fővárosi zöld-fehérekkel mindent megnyert, amit magyar csapattal megnyerhet, két bajnoki címet (majd visszatérését követően még egyet), két Magyar Kupa-győzelmet (majd még kettőt) zsebelt be, 2002 és 2005 között háromszor választották meg az év labdarúgójának itthon. 2003-ban már cikkezett róla a nemzetközi sportsajtó is, a világ egyik legjelentősebb futballmagazinjában, a World Soccerben annak apropóján írtak róla, hogy 2005 júniusáig meghosszabbította szerződését az FTC-vel, annak ellenére, hogy több külföldi klub is hívta.

2004-ben aztán a West Bromwich Albionra és Angliára esett Gerzson választása, s milyen jól is döntött. Birminghamben valóságos Gera-kultusz alakult ki, s ha valakinek a visszavonulását követően egy angol klub külön köszönetet mond videóba montírozva összes színükben szerzett gólját, úgy, hogy már évek óta nem focizik ott, azt jelenti, hogy valami maradandót alkotott, ott maradt a lábnyoma a ködös Albionban, a futball bölcsőjének számító Angliában.

Zoli lábnyoma nem csak az övé. A mai magyar futball egyik utolsó lábnyoma a nemzetközi futballporondon, amely igazán látszik. S most ne is csak a stoplis cipő hagyta földdarabot képzeljük magunk elé, mert a lábnyom tovább tart a talpnál, s az önfeledt, gyermeki gólörömben, a védjeggyé vált szaltózásban folytatódik. Abban a szaltóban, amit a döbbent Juventus játékosok közelről nézhettek végig a Fulham elleni Európa-liga elődöntőben 2010-ben, akkor, amikor Zoli a legközelebb állt ahhoz, hogy nemzetközi trófeát nyerjen klubcsapatával. A Fulham végül kikapott az Atlético Madridtól a hamburgi fináléban, de Gerzson mozdulataira azóta is emlékszik Európa.

A portugáloknak lőtt utolsó válogatottban szerzett gólját 2016-ban az Európa-bajnokság legszebb találatának választották meg. Ilyenből többet nem fogunk látni a futballpályán, mert Zoli tudja, érzi, a teste ennyit bírt. Antti Niemi, Gerzson fulhames csapattársa úgy fogalmazott korábban, Zoli úgy néz ki mint Steven Gerrard, úgy fut, mint Steven Gerrard és úgy is lő, mint Steven Gerrard. Mindkét lábát remekül használja, jól fejel és fontos gólokat szerez. Ha a karrierjét megnehezítő és megmérgező súlyos sérülések elkerülik, könnyen lehet, hogy még a Liverpool legendáján is túlnő. Az élet azonban mást rendelt neki, de Gerzson minden lehetőséget remekül ragadott meg. Hiányozni fog a pályáról, ám valamiben biztosak lehetünk: Istent és a futballt sosem fogja hátrahagyni.

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/54991/pics/lead_800x600.jpg
év labdarúgója,Gera Zoltán
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?