Máté Bence, a természetfotózás Oscar-díjasa

Máté Bence / Fotó: Wikipédia

A választási kampányok meteorzivatara alól senki sem menekül. Szerencsére vannak oázisok, ahol olyan dolgokról lehet olvasni, amelyek kizárólag töltenek, és nem lehúznak minket. Már csak ezért is választottam az e heti jó arcnak Máté Bencét, a méltán világhírű természetfotóst.

Máté Bence magyar természetfotós a BBC történetének legeredményesebb fotósa. Az egyetlen olyan fotós, akit az év ifjú természetfotósának és az év természetfotósának is megválasztottak a világon, illetve egy időben a verseny minden ranglistáját vezeti. A Bridge Budapest nonprofit egyesület felmérése szerint ő a 9. legismertebb - Magyarországon élő - magyar külföldön. A Spektrum tv csatornán sugárzott három részes sorozatból „a láthatatlan madárfotós” néven ismeri a magyar közönség. Számos eredménye mellett nemzetközi hírnevet a széles körben elterjedt különleges kivitelezésű detektívüveges lesek tervezésével szerzett magának.  A detektívüveg nem más, mint amit a rendőrségen is használnak, tehát az állatok nem látják őt, viszont a fotós látja őket.

Bence Szegeden született 1985. február 26-án. Apja Máté Gábor, matematika-technika szakos tanár, anyja Máté Ildikó, tanítónő. Egy testvére van, Máté Soma. Élete első két évét Mórágyon töltötte, majd 1987. júliusában a család Pusztaszerre költözött, mert szülei itt kaptak állást, a pusztaszeri általános iskolában. 1993-ig szolgálati lakásokban laktak, közben a szülők házat építettek a falu szélén található vizes élőhely mellé. Bence ablaka a nádasra nézett, itt készítette első madárfotóit.

Tanulmányait a pusztaszeri általános iskolában kezdte. Pedagógus szülei ellenére kilógott a sorból. Már hatévesen kinyilatkoztatta, hogy nem sok értelmét látja iskolába járni. A humán tantárgyakkal küszködött, de tíz évesen, egyéniben harmadik helyezést ért el a megyei matematika versenyen. Tizenhárom évesen a megyei környezetvédelmi versenyen csapatával első, majd az országos versenyen a harmadik helyen végzett. Ekkor már természetfotózással töltötte az iskolán kívüli idő jelentős részét. 1999-ben felvételt nyert a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába. Nem tudott azonosulni az oktatási rendszer kötöttségeivel. A közepes tanulók közé tartozott, ám az iskola felfigyelt az intézményen kívül szerzett eredményeire, és ennek köszönhetően elkezdte támogatni. 2000-ben harmadik, 2001-ben második lett a Kitaibel Pál országos természetvédelmi versenyen, ahol mindkét évben a legjobbnak választották saját fotóival illusztrált előadásait. 2001-ben a tantestület úgy határozott, hogy megvásárolja neki a repülőjegyet, amivel kijuthatott Angliába, élete első BBC Wildlife Photographer of the Year díjátadójára, ahol első magyarként díjat nyert az ifjúsági kategóriában. Már az érettségi előtt főállású természetfotós lett belőle.

Az ötven éves BBC verseny díjátadóján megtmég magával Sir David Attenborough-val is kezet foghatott / Fotó: matebence.hu

NYÚLTENYÉSZTÉSBŐL LETT AZ ELSŐ FOTÓPUSKÁJA

Nyúltenyésztésből és kézműves termékek készítéséből spórolt pénzén egy Zenit 4,5/300-as fotópuskát vásárolt Tajti László természetvédelmi őrtől, amit terepszínűre festett, és azzal cserkelte be a madarakat.

Az első szerzemény

Szülei anyagilag nem tudták támogatni, így saját magának kellett pénzt keresnie ahhoz, hogy biciklit és színes filmeket vásárolhasson. Ihász Zoltán volt az első természetfotós, akinek megmutatta képeit, és az ő javaslatára kezdett diafilmre fotózni. 1998 novemberében építette az első leshelyét nádból, ami elé napraforgómaggal csalogatta a madarakat. Az itt készült képekkel 1. díjas lett a Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület fotópályázatán. A díjátadón találkozott Vadász Sándorral, aki Az év természetfotósa volt 1998-ban. Az ő indíttatására küldte el képeit Az év természetfotósa 1999-es pályázatra, ahol nem ért el eredményt, azonban 2000-ben ugyanezen a versenyen már Az év ifjú természetfotósának választották. 2002-ben, legfiatalabb tagként felvételt nyert a naturArt Magyar Természetfotósok Szövetségébe és 2004-ben a Magyar Fotóművészek Szövetségébe (MFSZ) is.

 

ÉS EGYSZERCSAK JÖTT A VILÁGHÍRNÉV

2001-ben indult először a BBC Wildlife magazin természetfotós pályázatán, ahol ürgéket ábrázoló, Rivaldafényben c. fotójával a díjazottak közé került. 2001 tavaszán egy madáritatón elkészítette az Újrahasznosítás című képét, amivel a BBC pályázatán elnyerte Az év ifjú természetfotósa világcímet. 2000 és 2004 között összesen öt alkalommal kapta meg ezt a címet Magyarországon.

Máté Bence: Újrahasznosítás

2003. őszétől, 18 évesen, már magántanulóként, valóra váltotta azt az álmát, hogy a természetfotózásból élhessen. Vállalkozást alapított, és a fotópályázatokon elért eredményekből, előadások tartásából, szakmai cikkek írásából, kiállítás-építésből és képeladásokból tartja fenn azóta is magát. Évente több mint ezer órát tölt leseiben. 2004 novemberében az analóg technikáról digitálisra váltott. 2005 tavaszán kikísérletezte azt a detektívüveges fotótechnikát, amellyel sokkal eredményesebben és zavarás nélkül fotózhatók a félénk állatok. Ez a technika pár év alatt világszinten általánosan elterjedt lett a lest használó fotósok körében.

Akkor vonta igazán magára a nemzetközi szakma figyelmét, amikor ifjúsági eredményei után, 2005-ben Eric Hosking-díjas lett, amit a Wildlife Photographer of the Year versenyen a legjobb kollekcióért ítélnek oda. Ez már sorozatban az ötödik év volt, hogy a neve a nyertesek között szerepelt. Ekkor felkérték, hogy legyen a Wild Wonders of Europe 25 fotósának egyike.

2006-ban természetfotós turizmusra épülő vállalkozásba kezdett. Tanyát épített, ami néhány év múlva a legismertebb fotós helyszínné vált az európai lesfotósok körében. Bence leseiben a tökéletes fotózási körülményeken túl figyelmet kap a kényelem, és a luxuspanoráma. Ezek együtt, lényegesen megváltoztatták a lesfotózás gyakorlatát. 2006-ban még az ifjúsági korcsoportba tartozik, amikor első alkalommal „Az év természetfotósa” lesz Magyarországon. Ezt a címet azóta neki ítélték oda legtöbbször (2006, 2008, 2010, 2013, 2015).

 

IRÁNY KÜLFÖLD

2008 novemberétől 2009 áprilisáig Costa Ricában élt, hogy természetfotós turizmust kiszolgáló leseket építsen. 2009 szeptemberétől 2010 márciusáig Brazíliában folytatta ugyanezt a munkát. Ezeken a helyszíneken komoly tervezési, anyagismereti és építési tapasztalatokat szerezett, amiket később Magyarországon és Dél-Afrikában kamatoztatott.

2010-ben lőtte Árnyjáték (Marvel of Ants) című, levélvágó hangyákat ábrázoló képét, amellyel első magyarként, Londonban elnyerte a természetfotózás Oscar-díjának tartott, „Az év természetfotósa 2010” (Wildlife Photographer of the Year) címet.

Máré Bence: Árnyjáték

2012-ben megépítette a „Színház”-ként ismertté vált, fémből készült víz alatti lesét, amit a világ legjobb leseként tartanak számon. Innen készítette az ötvenedik Wildlife Photographer of the Year pályázat madár kategóriájának első díjas fotóját is. 2013-ban exkluzív madár- és nagyvadleseket tervezett a dél-afrikai Zimanga Private Game Reserve-nek, ami a klasszikus szafarik helyett a legkülönlegesebb afrikai fotós lesekre épülő vállalkozást indított.

„Egy jó természetfotó technikailag tökéletes, újszerű, megismételhetetlen, és hitelesen tükrözi a mondanivalóját. Élőlények fotózásánál azok a fotós által okozott ingerekre saját, szabad akaratukból reagálnak. A photoshopos utómunka csak arra hivatott, hogy a fotó minél élethűbben adhassa vissza a valóságot” - vallja Bence.

Jó, hogy a „miénk”.

Még több Máté Bence fotó: matebence.hu

1
https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/50181/pics/lead_800x600.jpg
BBC,Máté Bence,természetfotós,világhírű
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
Hát, így van ez 2018-03-24 16:05:17
Csak egyetlen szó illik ide, de az feltétlenül.

GRATULÁLOK !!!!
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?