Ő volt az egyetlen magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott Nobel-díjat

Bara Arisztid

Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat. Mindez 80 esztendeje történt.

80 esztendeje, 1937. október 28-án értesült Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem kutatója arról, hogy – a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért az 1937. évi fiziológiai és orvosi Nobel-díjat neki ítélte a stockholmi Királyi Karolinska Intézet orvosi fakultása.

Budapesten született, 1893. szeptember 16-án. Anyai ágon neves orvosprofesszori dinasztia leszármazottja. Apai ágon a 16–17. századig lehet visszavezetni nemességét. Dédapja, Szentgyörgyi Imre az erdélyi udvari kancellária tanácsosa, fia, Imre (Albert nagyapja) Fabiny Teofil igazságügyminiszter államtitkára, majd kúriai tanácselnök volt.

Albert szülővárosában, a Lónyai utcai református gimnáziumban érettségizett, majd 1917-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet.

Nem túlzás, a professzor élt-halt a tudományért. Fiatalemberként – kockáztatva, hogy felakasztják – az I. világháborúban szándékosan karon lőtte magát, hogy eljöhessen a csatamezőről, azért, hogy a tudománynak szentelhesse az életét és, hogy amit tud, megtehessen a békéért.

Sebesülése után leszerelték, majd Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat. Nagy tudásra és fontos tapasztalatokra tett szert a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. Cambridge-ben F. G. Hopkins professzor biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából. Ezek után egy évig az Egyesült Államokban dolgozott, majd Klebelsberg Kunó magyar kultuszminiszter hívására hazatért szülőföldjére. 1931-től a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének, 1945-től a budapesti tudományegyetem orvos karának volt a professzora.

A szegedi munkatársakkal

1947-ben a náci megszállás valódi vészhelyzetbe kergette. Éjszaka, hóban, fagyban menekült át a határon, hogy mentse az életét. Boston mellett, Woods-Hole-ban telepedett le.

Szent-Györgyi nem adta fel elveit azt követően sem, hogy az Amerikai Egyesült Államokba költözött: tiltakozott a háború ellen. Azt vallotta: „ha nem tudjuk szeretni a szomszédainkat, akkor legalább békén kell hagyni őket”. Ezért részt vett a II. világháborút lezáró békefolyamatban, hogy az a lehető legjobbat hozza Magyarország számára.

Nemcsak tudományos, hanem béke-témában is nagyon sokat írt, számos cikke jelent meg a korabeli amerikai lapokban. Megírta például a legjelentősebb háborúellenes művét, Az őrült majom című könyvet, amely az emberiség önpusztításáról szól és fő gondolata, hogy az emberiség még mindig kőkorszaki reflexek alapján cselekszik.

1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának volt az igazgatója. 1962-től a Darthmouth-i Egyetem tanára lett.

Rengeteget utazott, nagy megbecsülésnek örvendett világszerte. Azt vallotta, hogy „meg kell osztani a tudást, és, hogy a kutatók együttműködése az alapja mindennek, a tudomány fejlődésének. E kutatómunkába be kell vonni a diákokat is” – mondta. Szívesen beszélt a diákok előtt, a Nobel-bizottság Alapítvány rendezvényein, a konferenciákon. Szent-Györgyit mindenhol állva tapsolták meg.

Szent-Gyorgyi Albert diákjaival 1937. október 31., Pesti Napló

Az itthoni oktatásról azonban már akkor is markáns véleménnyel bírt.

Úgy vélte:

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

- hát, ahogy elnézem, azóta sem szívleltük meg a professzor úr tanácsát. Őszintén remélem, ami késik, nem múlik!

 

Egyenes gerincű ember volt, soha nem veszítette el a kritikus gondolkodás képességét, egyenes és őszinte ember volt. A kedvessége és a humora végig kísérte egész életét.

Ami a magánéletét illeti, ott sem volt éppen tétlen. Imádta a nőket. 1917-ben, 24 évesen vette feleségül a 19 éves Demény Kornéliát, akitől Nelli nevű lánya született. 21 évvel később felesége elhagyta a tudóst. Néhány évvel később nagy botrányt kavarva összeházasodott a kétgyermekes Borbíró Mártával. Második feleségénél rákot diagnosztizáltak, 1963-ban hunyt el. Nem véletlen, hogy Szent-Györgyi ekkortájt már gőzerővel a rákkutatással foglalkozott. 1965-ben ismét megházasodott, a nála 47 évvel fiatalabb Susan Wichtermant vette feleségül, de a kapcsolat nem működött, 1968-ban válás lett a vége. Negyedszerre, 1975-ben a nála 50 évvel fiatalabb Marcia Houstonnal házasodott össze és vele is maradt haláláig.

Utolsó felesége, amikor a nagy korkülönbségről, férjéről kérdezték, ezt válaszolta:

„Higgye el, Albert a szellemiségével, tudásával, kedvességével, munkabírásával, életszeretetével feledtetni tudta a korát. Saját magát persze soha nem ámította. Azért is dolgozott éjjel-nappal, mert attól tartott, már nem lesz elég ideje ahhoz, hogy megfejtse a rák misztériumát. Amikor megismertem, már tudtam: ő erre tette fel az életét. A mendemondákkal ellentétben sohasem volt magányos. Gyakran látogatták az unokái, a munkatársai, a Magyarországról jött tudósok, politikusok, de nagyon sokat mesél hazájáról, magyar maradt haláláig.”

Szent-Györgyi minden pénzét, jövedelmét a rákkutatás elleni alapítványba fektette be. Halála után felesége csak azt a Woods Hole-i házat örökölte, amelyben a magyar tudós negyven évig élt.

1986. október 22-én, 93 évesen, Woods Hall-ban hajtotta örök álomra a fejét. Kérése szerint második felesége, Borbíró Márta mellé temették.

Megszámlálhatatlan díjat és elismerést kapott, ezekről és sok másról itt olvashat.

Forrás: szeged.hu, Kurir, 1990. szeptember 13., hvg.hu, wikipédia

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/46040/pics/lead_800x600.jpg
C vitamin,Nobel-díj,Szent-Györgyi Albert,tudós
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?