Nagy Angéla a szakácsnők királynője volt

Bara Arisztid

Nemzedékek nőttek fel a szakácskönyvein - aki "a Horváth Ilonából" tanult főzni, az is – írják róla a világhálón. Kíváncsi voltam, levettem a polcról a legalapabb, Horváth Ilona szakácskönyvet – ami még nekem is megvan! – és láttam csodát.

Bizony-bizony, F. Nagy Angéla keze nyoma ott volt abban a szakácskönyvben, amely szerintem minden háztartásban megtalálható. A 12 éves lányom is belőle készíti a mindig vékonyra süthető, tökéletes palacsintatésztát, annak ellenére, hogy egy kütyü (telefon, vagy tablet) mindig a keze ügyében van.

Horváth Ilonának volt egy kicsi, régi sza­kácskönyve, és felkérték, hogy dolgozza át, modernizálja, bővítse ki négyszeresé­re. Mire ő azt mondta, hogy beteg, öreg, erre már nem vállalkozik. A baráti társa­ságból ismertem azt a szerkesztőt, aki aztán megkérdezte Ilonkát, belemegy-e abba, hogy valaki más dolgozza át a köny­vét. Ilonka beleegyezett. Egy tál friss po­gácsával fogadott minket, édes, idős néni volt, aláírta a szerződést, és két hét múl­va meghalt. Én még kaptam két példányt a könyvéből, és azt mondták, hogy azt csi­nálok vele, amit akarok. 1955-ben jelent meg az első kiadás: gyakorlatilag ez az első nagy könyvem. Több mint kétmillió példányban kelt el, ami elképesztő szám. A hétköznapi magyar konyhát csináltam meg benne.

- nyilatkozta egyszer F. Nagy Angéla a Magyar Konyha online-nak.

Egy dologban bizonyosak lehetünk: életművének minden darabja az arisztokrata-polgári étkezéskultúra és a magyar gasztronómia legnemesebb hagyományaihoz kötődik.

1928. június 19-én született egy jómódú, tősgyökeres pesterzsébeti család egyetlen gyerekeként. Csodálatos gyermekkora volt, és mindent megtanult, amit akkoriban egy jól nevelt úrilánynak illett. Nyelveket, varrást, hímzést, kertészkedést. Amikor 13 évesen – a partitúra szerint – a főzés került sorra, egyáltalán nem fűlött hozzá a foga. Megállapodtak az édesanyjával, hogy minden csütörtökön a szakácsnő útmutatásával ő főzi meg a családi ebédet, de kizárólag azt, amire éppen kedve szottyan. S pont ez az engedmény volt a csel, mert anyukája egyetlen ételt volt képtelen megenni, mégpedig a lecsót. Amikor a kis Angéla a harmadik héten is ezt tálalta ebédre, örökre kitiltatott a családi konyhából. Olyannyira, hogy amikor 20 évesen hozzáment Örkény István íróhoz, egy szakácsnőt kapott nászajándékba.

Angéla első férjével, Örkény Istvánnal / Fotó:  szinhazkolonia.hu

Az Andrássy úton laktak, és hozzájuk jártak ebédelni a Szépművé­szeti Múzeumból, de rendszeres vacsora­vendégük volt Déry Tibor, Karinthy Cini, Devecseri Gábor vagy Németh Andor, Jó­zsef Attila egykori mentora is, de rengetegen mások is megfordultak náluk. Az ebédeknek híre ment, és Matildot egy év után jó pénzért átcsá­bították a szomszédos jugoszláv nagykövetségre. Angéla ottmaradt egy ínyenc férjjel és egy újszülöttel, ezért kénytelen volt lépésről lé­pésre megtanulni főzni.

Aztán egy szép napon kifakadt, hogy úgy érzi, ő semmire sem jó. Ennek a jelenetnek szem és fültanúja volt Boldizsár Iván, a Magyar Nemzet főszerkesztője. Örkénnyel csak a szemüket meresztgették. Aztán Boldizsár megkérdezte Örkény­től azon a brummogós hangján: tud már főzni? Mire Örkény: tud. Na, ha megtaní­tod írni, adok neki állást. Kitalálták ne­ki, hogy minden cikk bevezetője valami gasztrotörténeti sztori legyen öt sorban: hogy került a hagyma Magyarországra, mi hogy honosodott meg, és utána jöj­jön négy-öt recept. Itt indult Angéla karrierje.

25 évig írt recepteket a Nők Lapjá­nak, dolgozott a Vendéglátás című lapnál – bár nem ez volt a kedven munkahelye. Innen hívták a Magyar konyhához főszerkesztő-helyettesnek, s miután egy év múlva meghalt a főszer­kesztő, 1978-ban gyakorlatilag ráhagy­ta a lapot. Angéla alapötlete az volt, hogy az asszonyokat ne csak főzni tanítsák, ha­nem műveljék is. A receptek mellett kul­túrtörténettel, írók, költők, szobrászok életével szórakoztatták az olvasókat. Ez a filozófia maradt 16 évig,  nyugdíjba vo­nulásáig.

Rengeteg szakácskönyvet írt. Németül, franciául és angolul is beszélt, de értett olaszul is.

F. Nagy Angéla

Igaz, hogy a férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni? – kérdezték egyszer tőle, mire ezt válaszolta:

Amikor férjhez mentem, odaálltam az apám elé, hogy adjon nekem tanácsot. Mire ő gondolkodott kicsit, és azt mond­ta: ide figyelj, ha valamit kérsz a férjedtől, soha ne vacsora előtt kérd, hanem egy jó vacsora vagy ebéd után. Éhes férfitól soha ne kérj semmit.

F. Nagy Angéla újságíró, gasztronómus szakíró 90. életévében, minden tudásával együtt, itt hagyott minket magunkra, de könyveiben, írásaiban tovább él még nagyon sokáig.

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/45207/pics/lead_800x600.jpeg
F. Nagy Angéla,főszerkesztő,gasztronómus,Horváth Ilona,Magyar konyha,Örkény,szakácskönyv,újságíró
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?