Erdős Pál, a matematika Mozartja

Bara Arisztid

Erdős Pál furcsa módon alig ismert Magyarországon, nem úgy, mint nemzetközi szinten, ahol a XX. század legnagyobb matematikusai között tartják számon.  Hihetetlen termelékenysége (ő publikálta a legtöbb matematikai írást a világon) mellett különc személyisége, életvitele is hozzásegítette a hírnévhez.

1913. március 26-án született Budapesten. 4 éves korában már négyjegyű számokat szorzott, és felfedezte a negatív számokat. Matematikai szereplésének első terepe a Középiskolai Matematikai Lapok feladatmegoldó versenye volt. A Pázmány Péter Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem között ingázva folytatta tanulmányait, mindkét egyetem jeles professzorainak (Fejér Lipót, Kürschák József, Kőnig Dénes) előadásait hallgatta.

Még nem volt 18 éves, amikor megoldott egy Kőnig Dénestől hallott gráfelméleti problémát. Fejér Lipótnál doktorált, témája a számelmélet, prímszámok számtani sorokban való eloszlása volt.

Erdős 1934-ben Manchesterbe ment, ahol négy évet töltött el. Itt volt az utolsó állandó lakhelye. 1938-tól sem lakásban, sem városban, sem országban, de még egy kontinensen sem bírta hosszabb ideig. Angliában éppen úgy otthon érezte magát, mint az Egyesült Államokban, vagy szülővárosában, Budapesten.

Négy kontinens nyolc akadémiájának tagja, mintegy 15 egyetemének díszdoktora volt. Egyetemek százain tartott előadásokat, matematikusok százai a társszerzői, matematikusok ezreinek munkásságát inspirálta.

Alig volt 25 éves, amikor közös dolgozata jelent meg Szekeres Györggyel, Turán Pállal, Vázsonyi Endrével, Gallai Tiborral, Grünwald Gézával és a nemzetközi matematikai élet nagyjai - Davenport, Ko, Kac, Mahler, Wintner - is társszerzői voltak. Számelmélet, geometria, interpolációelmélet, polinomok, kombinatorika, sorelmélet, gráfelmélet, valószínűség-számítás, csoportelmélet; olyan fejezetei a matematikának, amelyekben e korai dolgozatok eredményei azóta is inspirálják matematikusok százait.

Turán Pál az 20. század első felének különleges, indiai matematikus tehetségéhez hasonlítva „nyugati Ramanujan"-nak nevezte az ötvenéves Erdős Pált. A 43 éves korában elért matematikai teljesítményét méltatva Mozarthoz hasonlította, és beszámolt arról, hogy Erdős még alig volt 20 éves, amikor I. Schur, a kiváló német matematikus „budapesti varázsló”-ként (der Zauberer von Budapest) emlegette.

Ernst Straus, aki együtt dolgozott Albert Eisnteinnel és Erdős Pállal, 1983-ban, röviddel halála előtt így nyilatkozott róla:

„Századunkban, amikor a matematikában annyira uralkodnak az »elméleti nagyságok«, ő megmaradt a problémamegoldók hercegének, és a problémafelvetők abszolút uralkodójának.”

Erdős Pál – noha minden kitüntetést megkapott, példának okáért még a Kossut-díjat, sőt még a Wolf-díjat is, amely matematikai Nobel-díjnak tekinthető – szabad ember volt, mindenkinél szabadabb. Magántulajdon, családi gondok nem terhelték, személyes holmija elfért két bőröndben. Folytonosan úton volt, földrészek között ingázott, mindenütt ott akart lenni, ahol e földkerekségen a matematikát művelték.

Kissé öntörvényű természetét hűen tükrözi ez az idézet: „nem hagyom, hogy Sam és Joe mondják meg, hová utazhatok” (Erdős legendás szóhasználatában Sam és Joe az Egyesült Államok, illetve az akkori Szovjetunió neve volt).

„A folyton utazgató Erdős az INTERNET kapcsolatépítő szerepét játszotta a matematika világában annak feltalálása előtt”

- írta Bruce Schechter Erdősről szóló könyvében, melynek címe: Az agyam nyitva áll! (My Brain is Open)- Erdős Pál matematikai utazásai.

Rendkívül színes, közvetlen, jó szándékú és jó humorú egyéniség volt, akinek mondásai, szokásai, a vele kapcsolatos anekdoták biztos, hogy sokáig fennmaradnak a matematikusok körében. Számos díjat alapított matematikusok számára, ezenkívül külön összegeket ajánlott fel egy-egy probléma megoldásáért.

Gyakran mondogatta: addig szeretne élni, amíg a matematikának élhet, és tiszta ésszel munkálkodhat embertársaiért.

„Minden, ami emberi, akár rossz, akár jó, előbb-utóbb véget ér. Kivéve a matematikát”

– vélekedett.

1996. szeptember 20-án, 83 éves korában, egy varsói szállodai szobában érte a halál, amely véget vetett az egyedülálló matematikusi életútnak. A világ matematikustársadalma egy emberként gyászolta.

1997-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával a Bolyai János Matematikai Társulat létrehozta az Erdős Központot (Erdős Pál Nyári Matematikai Kutatóközpontot) a nemzetközi együttműködésben végzett matematikai kutatások elősegítésére.

A matematikusok azóta is szívesen büszkélkednek Erdőshöz fűződő kapcsolatukkal, amikor „Erdős-számukat” említik. Annak 1 az Erdős-száma, akinek van közös közleménye Erdőssel. Erdős-száma annak 2, akinek olyannal van közös publikációja, akinek van Erdőssel közös.

Erdősnek 458 munkatársa volt. Napjainkban megközelítőleg 4500 matematikusnak 2 az Erdős-száma. Egyik barátja azt mondta, hogy még sok matematikus dolgozik Erdőssel közösen elkezdett problémákon, így várható, hogy halála után még 50 vagy 100 közlemény fog megjelenni az ő neve alatt.

https://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/44136/pics/lead_800x600.jpg
Erdős Pál,matematikus,tudós
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?