Nagyon hiányzik Bujtor István

Bara Arisztid

Bujtor István idén lenne 75 éves, de egyáltalán nem ezért jutott eszembe. Ahogy közeledik a nyár, egyre jobban vágyom a Balatonra és mindig reménykedem, hogy egy ismerős felvesz a hajójára és együtt vitorlázhatunk a napsütésben. A vitorlázásról és a Balatonról pedig nekem egyből Ötvös Csöpi ugrik be…

Imádtam Bujtor Istvánt. Szerintem az összes filmjét láttam és végigizgultam. Mackós külleme tekintélyt parancsolt és biztonságot árasztott, nemhiába hívták a magyar Bud Spencernek. Ötvös Csöpiként egyszerűen ellenállhatatlan volt. Kern Andrással – főként – a Balaton körül mindent kinyomozott.

Kern és Bujtor a Pogány Madonnában

Szenvedélye volt a vitorlázás, többször indult a Kék Szalagon, hatszoros magyar bajnok. Legnagyobb vitorlássikereit az 1936-ban épített Rabonbán kapitányaként érte el. Saját hajója a Tamangó volt. A vitorlázáson kívül más sport is vonzotta. Fiatal korában kosarazott, az ifiválogatottal országos bajnokságot is nyert, de azért e mellett teniszezett is.

De kanyarodjunk vissza a kezdetekhez

Pár napja lett volna 75 éves, hiszen 1942. május 5-én született Budapesten. Édesanyja Gundel Károly neves budapesti vendéglős legidősebb gyermeke, Gundel Katalin (1910–2010) volt. Édesapja id. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus volt. Nagyon tehetséges családba született, hiszen féltestvére a színészkirály Latinovits Zoltán, testvére pedig a Kossuth díjas rockzenész Frenreisz Károly voltak.

Bujtor István, Frenreisz Károly és Latinovits Zoltán édesanyjukkal, 1948-ban

Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel. Mivel nem vették fel az orvosi egyetemre, ezért egy évig segédmunkásként, majd pincérként dolgozott. Ez idő alatt rájött, hogy inkább közgazdász-külkereskedő akar lenni, ezért a budapesti közgazdasági egyetemre jelentkezett, amit el is végzett. Külkereskedelmi szakon 1966-ban szerezte meg a diplomáját. Azonban a szakmában egyetlen napig sem dolgozott, mert már másodéves egyetemistaként megkapta a szívtipró sofőr szerepét Máriássy Félix Karambol című filmjében. Keleti Márton rendező tanácsára ekkor változtatta nevét Frenreiszről - anyai nagyanyja után - Bujtorra.

Először a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosiJózsef Attila Színházkötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérváriVörösmarty Színházhoz szerződött, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője volt.

2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, ahol haláláig dolgozott.

Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére) – illetve a Száll a kakukk fészkére film ugyanezen karakterének is ő volt a szinkronhangja – , Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), s e darabok egy részét később meg is rendezte.

És most következzenek feledhetetlen filmjei

A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült koprodukciós tévésorozatban – amit mindig lopva néztem anyukám háta mögül, mert elvileg akkor már aludnom kellett volna. Egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét is ő játszotta A dunai hajósban.

1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is.

1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt.

Bujtor István (jobbra) Ötvös Csöpi szerepében a Csak semmi pánik című filmben, Bodrogi Gyula (balra) és Zenthe Ferenc (középen) társaságában

1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is) már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér című háromrészes sorozat.

 

Ő kölcsönözte legtöbbször Bud Spencer magyar szinkronhangját. Az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a „két Piedone”.

Bujtor István és Bud Spenser

A búcsú

2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani, a család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterséges kómában tartották.

2009. szeptember 24-én mentővel szállították a veszprémi kórházból a budapesti Állami Egészségügyi Központba, hogy rehabilitációját itt folytathassák, egy nappal később azonban meghalt, a Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-ei közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési problémák miatt. Mint azt özvegye később a sajtónak elárulta, Bujtor István halálát Candida fertőzés okozta. Váratlan halála az egész országot megrázta.

Bátyja, Latinovits Zoltán mellé temették el Balatonszemesen 2009. október 1-jén. Síremléke – Melocco Miklós alkotása – avatásán Németh Miklós volt kormányfő így emlékezett régi barátjára, vitorlástársára:

„Lebilincselő személy volt, akiben a tartás, a humor, a kedvesség és az irónia egészen bámulatos harmóniává érett”.

2010-től a balatonszemesi Latinovits Zoltán Alapítvány kezdeményezésére évente megrendezésre kerül a Bujtor István Filmfesztivál, amelyen független és amatőr alkotók vesznek részt.

2013. május 5-én, születése 71. évfordulóján Balatonfüreden, a Vitorlás-téren felavatták egész alakos szobrát. Farkas Ádám Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása kormányosként ábrázolja Bujtort a Rabonbán.

Bujtor fordul a Rabonbánon – szobor Balatonfüreden, a Tagore sétányon

Emlékét őrzi a Bujtor István Szabadtéri Színház is, amelyet még ő alapított Tihanyban és Pesten a Mester utca és a körút sarkán lévő emléktábla. A veszprémi színházban - özvegye kezdeményezésére - minden évben Bujtor-emlékgyűrűt adnak át arra érdemes színházi háttérdolgozóknak. Skála nevű hajója, amellyel A Pogány Madonna című filmben szelte a Balaton hullámait, a 2016-ban a Balatonföldváron megnyílt Hajózástörténeti Látogatóközpont mellett látható.

Mint tudjuk, szívügye volt a Balaton. Egyszer ezt nyilatkozta erről:

„A Balaton az életem része. Nem tudok betelni azzal, hogy minden percben más a víz színe, az ég kékje vagy épp a szürkéje, és a levegő illata”.

Nekem pont úgy hiányzik Ő, mint ahogy neki hiányozhatott a Balaton, amikor nem tudott lent lenni.

http://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/38634/pics/lead_800x600.jpg
Bujtor István,Ötvös Csöpi,színész
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?