Barlanglakásba született 90 éve Máthé Erzs

Bara Arisztid

Máthé Erzsi felejthetetlen színésznő, akiért főként komikaként nyújtott alakításaiért rajongtam, rajongok. Rengeteget nevettem utánozhatatlan stílusán, elképesztően jó humorán. És nevetek most is, ahogy visszanézem a régi jeleneteket, vele készült interjúkat. Róla el lehet mondani, hogy nagyon mélyről indult és tehetségének köszönhetően egészen a csúcsig jutott.

Máthé Erzsi, Mertz Erzsébetként született Budafokon 1927. május 16-án. Sokan nem tudják róla, hogy egy barlanglakásban nőtt fel. Mivel Budafok szőlőtermő vidék, ezért a borospincéknek a hegyből kiásták a földet. Egy ilyen helyre született a kis Erzsébet, mert a szüleinek akkor nem volt más lehetősége. Innen járt iskolába, a hat elemi után gimnáziumba, ahol végül nem érettségizett, hanem kereskedelmi szakvizsgát tett.

Titkárnő szeretett volna lenni, és meg sem fordult a fejében, hogy színésznő legyen. A Szilárd Faárugyárban kapott állást 1945 után.

„Muszáj volt elhelyezkedni már csak azért is, mert a háború után a melasz és a kukoricaliszt volt a „boldogság-időszak”. Most cukor van – akkor melasz volt és kukoricaliszt. Boldogság volt, mert ennivaló volt a háború után”.

A gyárban a kollégák rávették, hogy az első május elsejére állítsanak össze egy műsort. Erzsi Rostand Sasfiókjából adott elő egy jelenetet. Az előadás után a gyárigazgató odament hozzá és azt mondta neki: „menjen színésznőnek, hiszen maga tehetséges!”. A későbbi sztárszínésznő szerint az igazgató azért mondta ezt neki, mert állati rossz titkárnő volt. Ezért nem is gondolkodott sokáig, még abban az évben jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, ahová, persze, nem vették fel. Azonban Máthé Erzsit nem olyan fából faragták, hogy ebbe csak úgy beletörődjön. Volt még akkor a Dohány utcában az Országos Színészképző Iskola, remek tanári karral, olyan nevekkel, mint Pethes Sándor, Rajnai Gábor, Lázár Mária, Ascher Oszkár, Gobbi Hilda, Rátkai Márton. Ide jelentkezett és fel is vették.

Máthé Erzsi színművésznő Margit körúti lakásának erkélyén. Háttérben az Országúti Ferencesek temploma látszik, 1964 / Fotó: Fortepan

Közben sváb származása miatt 1947-ben kitelepítették. Vezetéknevét is meg kellett változtatnia. Nem maradhatott Merz, mert amikor Gobbi Hilda elvitte a Nemzetibe – hiányzott egy fiatal, szőke jelenség a színpadról – Major Tamás rendezésében a Dohányföldekre, azt mondta a Major: „ilyen névvel, kérem, nem lehet, hogy Merz – tessék magyarosítani!” S a plakátra már Máthéként került fel. A Színészképzőn 1948-ban végzett.

Rögtön kapott is egy szerződést a vizsga után, az akkori Vígszínházhoz, amely színháznak igazgatója volt a Tolnay Klári-Benkő Gyula-Somló István triumvirátus. 1948-ban államosították a Vígszínházat és 1949-ben Szilágyi Bea párttitkár azt mondta, hogy Erzsi ugyan tehetséges, de politikailag nevelni kell, ezért Miskolcra küldték játszani. Innen hamar átkerült Pécsre, ahol a színház igazgatójával, Szendrő Ferenccel egymásba szerettek és összeházasodtak. Született egy kisfiuk, de óriási tragédia érte őket, a pici gyerek másfél éves korában meghalt.

Második férjével Marokkóban is élt egy évet.

„No, férjhez mentem egy mérnökhöz, ’64-ben, ’65-ben. Úgy, hogy megnézett egy előadást a barátnőjével. A barátnőt hazaküldte és felvette velem a kapcsolatot. Tehát a színpadról mentem férjhez. Ez a szépség átka! Vegyészmérnökként Casablancába kapott szerződést. Nem rossz hely! Egy év múlva jöttem vissza – a férjem hét év után. Magyarország őt teljesen tönkretette. Neki kint kellett volna maradni! Karriert csinált kint”.

1958-ban a Nemzeti Színházba szerződtették. Egészen 1983-ig játszott itt, majd a Katona József színházba került, amelynek még most is tagja, ám színpadra utoljára 2012-ben lépett.

A színházi szereplés mellett rengeteg filmben kapott szerepet, de mint írtam, nekem a kabarékban nyújtott alakításai miatt maradt igazán emlékezetes.

2006-ban alapítványt hozott létre, melynek célja a Pécsi Nemzeti Színház, a Kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint a határon túli magyar nyelvű színházak tagjainak, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak segítése.

Díjai

  • Farkas–Ratkó-díj (1954)
  • Jászai Mari-díj (1956, 1971)
  • Érdemes művész (1976)
  • Kiváló művész (1981)
  • Kossuth-díj (1985)
  • a Nemzeti Színház örökös tagja (1989)[5]
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ (1997)
  • Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1998)
  • A Nemzet Színésze (2000)
  • PUKK-díj (2001)
  • Vastaps-díj – a legjobb női mellékszereplő (2004)
  • Baranya Megyei Önkormányzat Különdíja (2007)
  • A filmszemle életműdíja (2007)
  • A színházi találkozó díja (2007)b
  • Budapest díszpolgára (2012)
  • Hazám-díj (2012)
  • Kállai Ferenc-életműdíj (2013)

„Mindig álmodoztam a Péter Pál utcai lépcsőkön. Örökké álmodoztam. Az volt bennem, hogy ki kell törni, ebből a szegénységből! S egyszer…, és egyszer… Nagyon akartam. És kitörtem belőle! Ha még egyszer kezdeném, akkor azt valószínűleg megbeszélem odafönt előtte, a Kaporszakállassal, hogy azért még egyszer színésznő nem akarok lenni. Azért nem szeretnék, mert én valahogy nem tudtam a magánéletemet a színházzal egyeztetni. A családi életem valahogy elúszott”.

A színésznő a napokban ünnepelte 90-edik születésnapját. Isten éltesse egészségben sokáig!

http://hetijoarc.blogstar.hu/./pages/hetijoarc/contents/blog/38392/pics/lead_800x600.jpg
barlanglakás,komika,Máthé Erzsi,színésznő
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?